Donald Trump amerikai elnök hétfőn kijelentette, hogy megtilthatja a kanadai Bombardier repülőgépek értékesítését az Egyesült Államokban, ha a vállalat nem helyezi át gyártását amerikai területre. Bejelentését órákkal azelőtt tette, hogy életbe lépett Kanada 20 milliárd dollár értékű megtorló vámtarifája az amerikai termékekre. Mark Carney kanadai miniszterelnök közölte, hogy országa minden lépéshez alkalmazkodni fog, amelyet Trump elrendel.
Az amerikai elnök és a kanadai kormányfő közötti legutóbbi vita újabb fordulatot hozott a két ország között elmélyülő kereskedelmi háborúban. Kanada a megtorló vámok keretében 50 százalékra emelte az amerikai alumíniumra és acélra kivetett adókat, azonos mértékben, mint ahogy az Egyesült Államok adóztatja a kanadai fémeket. Új illetékek vonatkoznak az amerikai papírárukra, építőanyagokra, háztartási gépekre és mezőgazdasági termékekre is.
A két ország közötti kereskedelmi tárgyalások a múlt hónapban futottak zátonyra, miután mindkét félnek nem sikerült rendeznie a fennmaradó vitás kérdéseket. Trump korábban halasztotta a vámok bevezetésének dátumát, azt állítva, hogy a megállapodás közel van, ám végül nem született egyezség. Azóta Trump és Carney egyre élesebb hangnemben üzenget egymásnak: Trump egy közösségi oldalán azt írta, hogy Kanadának Amerikában kellene gyártania, ha az amerikai piacra akar belépni, valamint előzőleg az Ontario-tavat is átnevezte „Amerika-tónak”.
A Bombardier reagálásában hangsúlyozta, hogy jelenleg is jelentős gyártói jelenléttel bír az Egyesült Államokban, és folyamatosan bővítik ottani tevékenységüket. Közleményük szerint az amerikai repülőgépipar profitál a kanadai vállalat jelenlétéből, amely több tízezer munkahelyet teremt az országban.
Mark Carney szerint az amerikai fél nem veszi komolyan a kereskedelmi egyeztetéseket. Szerinte csak akkor lehet érdemi tárgyalás, ha az Egyesült Államok elhagyja a politikai üzengetést, és valódi párbeszédet folytat. Mélanie Joly ipari miniszter elmondta, hogy a kanadai ellenlépések célja politikai nyomásgyakorlás a Trump-adminisztrációra, ugyanakkor Kanada mentesítette az amerikai tengeri termékeket a 25 százalékos vám alól, ezzel előnyben részesítve többek között Maine és Alaszka államot.
Susan Collins, Maine állam republikánus szenátora is bírálta Trump vámpolitikáját, mivel a szigorítások a lakosságot is közvetlenül érintik. Doug Ford, Ontario tartomány miniszterelnöke jelezte, hogy korlátozhatják az áramexportot olyan határ menti amerikai államok felé, mint New York és Michigan.
Kanadai tisztviselők szerint az Egyesült Államok nyomást gyakorol Kanadára a streamingplatformok kanadai és francia nyelvű tartalmainak kiemelt kezelése, valamint a kétnyelvű termékcímkézés szabályozása miatt is. Carney ezeket a szabályokat a kanadai kultúra védelmének nevezte. Trump erre válaszul közölte, hogy nem avatkozna bele a kanadai francia nyelvhasználatba, és azt állította, Carney belpolitikai célokból próbálja kiélezni a konfliktust.
Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter szerint a megegyezés azért hiúsult meg, mert a kanadai fél utolsó pillanatban újabb engedményeket kért, például a teherautók vámkedvezményét. Az Egyesült Államok jelenleg 25 százalékos vámot alkalmaz az importált teherautókra és személyautókra, kivéve azokat, amelyek megfelelnek a Trump első ciklusában kötött USA–Kanada–Mexikó kereskedelmi egyezménynek. Jamieson Greer, az amerikai kereskedelmi képviselő, egy augusztusi interjúban azt nyilatkozta: az előzetes megállapodásban az USA hajlandó lett volna 15 százalékra csökkenteni az autóvámokat, és később akár 7 százalékra is mérsékelhette volna azokat, illetve a fémvámokat is 25 százalékra csökkentették volna.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a G20-csúcstalálkozón az Egyesült Államok gazdasági fölényét hangsúlyozta, utalva arra, hogy az amerikai GDP tizenháromszorosa a kanadainak. Donald Trump pénteken azt mondta, az USA 90 milliárd dollárt takaríthatna meg, ha megszüntetné a kereskedelmet Kanadával.
A két ország gazdasága azonban szorosan összefonódik: például a Ford windsori autógyára olyan speciális motorokat gyárt, amelyek amerikai helyettesítése nehezen megoldható. Gordon Hanson, a Harvard Egyetem professzora szerint a fogyasztók csak késleltetve érzékelik majd az árak emelkedését, de ha a kereskedelmi háború elhúzódik, jövő nyárra mind az amerikai, mind a kanadai vásárlók drágább bolti árakkal találkozhatnak.
Forrás: Magyar Hírlap
