Németország, Dánia, Hollandia, Ausztria, Finnország és Svédország több száz milliárd eurós csökkentést szorgalmaz az Európai Bizottság közel kétezer milliárd eurós költségvetési tervében a 2028 utáni időszakra. Friedrich Merz német kancellár szeptember 9-én berlini tárgyalásán egyértelművé tette, hogy Berlin nem támogatja a Bizottság javaslatát változtatás nélkül. A vita középpontjában a kohéziós, agrár- és védelmi kiadások, valamint a források elosztásának feltételei állnak.
A Bizottság 2028 és 2034 között az uniós bruttó nemzeti jövedelem 1,26 százalékát fordítaná közös célokra, ami a jelenlegi keretnél nagyobb mozgásteret adna a védelem, stratégiai technológiák, energiafüggetlenség, migrációkezelés és válságkezelés számára. A hat nettó befizető ország szerint azonban az Unió sem növelheti automatikusan a kiadásokat, miközben a tagállamok saját költségvetésükben takarékoskodnak.
A tervezet legnagyobb változása a nemzeti és regionális partnerségi tervek létrehozása lenne, amelyekbe összesen 865 milliárd eurót csoportosítanának. Ebből 450 milliárd eurót gazdasági, társadalmi és területi felzárkóztatásra, legalább 218 milliárdot kevésbé fejlett régióknak, 300 milliárdot pedig mezőgazdasági termelők és halászok támogatására szánnának. A Bizottság szerint ezzel egyszerűbbé és rugalmasabbá válna a források felhasználása, mert a tagállamok egy átfogó terv alapján juthatnának támogatáshoz. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy így gyengülhet a régiók önálló szerepe, és a nemzeti kormányok, valamint a Bizottság közötti alku döntőbbé válik.
A kohéziós politika támogatói garanciákat követelnek arra, hogy a felzárkóztatási cél ne szoruljon háttérbe az új prioritások mellett. A szeptember 14–15-i dublini informális kohéziós miniszteri találkozón már egyértelműen a 2028 utáni rendszer finanszírozása, végrehajtása és szerkezete lesz a fő téma. Ez a kelet- és dél-európai országok számára lehetőséget ad arra, hogy közösen lépjenek fel az északi, takarékosságot sürgető tagállamokkal szemben.
Friedrich Merz hangsúlyozta: nem vitatja, hogy az új feladatokra, például versenyképességre vagy védelemre több forrás kell, de Németország és szövetségesei ezt részben a meglévő kiadások átcsoportosításából finanszíroznák. Ha a közel 2000 milliárd eurós keretet több száz milliárddal csökkentik, a hagyományos nagy tételek, főként az agrár- és kohéziós támogatások kerülhetnek háttérbe.
Magyarország számára a vita alapvető gazdasági jelentőségű, hiszen a kevésbé fejlett régióknak járó források, a fejlesztési támogatások és az agrárpolitika pénzei továbbra is kiemelt szerephez juthatnak. Az Európai Bizottság ígérete szerint minden tagállam legalább a jelenlegihez hasonló forráshoz férhet hozzá, a kevésbé fejlett térségek számára pedig külön minimumot határoznának meg.
Magyarország pozíciója 2026 tavasza óta jelentősen átalakult. A Magyar Péter vezette kormány egyik első európai lépéseként kezdeményezte a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források felszabadítását. Szeptember 9-én Budapest hivatalosan értesítette a Bizottságot, hogy teljesítette a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó korrekciós intézkedéseket. Ez alapján mintegy 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat elérhetővé, ha Brüsszel elfogadja a magyar jelentést. A kormány augusztus végén arról is tájékoztatott, hogy teljesítette a helyreállítási alap fennmaradó mérföldköveit, ezek értékelése jelenleg is folyik.
A következő hétéves költségvetési keretben is megmaradnának a jogállamisági, átláthatósági és alapjogi feltételek, amelyek a nemzeti és regionális partnerségi tervekhez is kapcsolódnának. A feltételességi rendelet továbbra is az egész uniós költségvetés védelmét szolgálná, így Magyarországnak nemcsak a források nagyságáról, hanem a felhasználás szabályairól is meg kell állapodnia.
A Bizottság új saját bevételi forrásokat, valamint közel 400 milliárd eurós válsághitelkeretet javasol. A hat nettó befizető tagállam viszont ellenzi, hogy a koronavírus-járvány idején alkalmazott közös hitelfelvétel állandóvá váljon. António Costa európai tanácsi elnök ugyanakkor azt mondta: új saját források nélkül a nemzeti költségvetésekre túl nagy teher nehezedne.
A többéves pénzügyi keretet a tagállamoknak egyhangúlag kell elfogadniuk, majd az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges. Az EU vezetői 2026 végére szeretnének politikai megállapodást elérni.
Forrás: Népszava
