Péntekre virradóra orosz dróncsapás rázta meg Kijevet, ahol egy többszintes lakóházban többen megsérültek, miközben Kanada 350 millió kanadai dollár értékű katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára. Az ukrán vezérkar vezetése elégedetlenségét fejezte ki a kárpátaljai mozgósítás eredményei miatt, miközben az Amnesty International Oroszország külföldi állampolgárok toborzásáról számolt be.
A kijevi rendőrség közleménye szerint a dróncsapás következtében három lakót égési és repeszsérülésekkel szállítottak kórházba, további öt ember helyszíni ellátásban részesült. A kilencszintes épület alsó öt emeletét érte tűz. A főváros környékén több raktárépület és ipari létesítmény is megsérült, Bucsa térségében a katasztrófavédelmi szolgálat közlése szerint a raktárakban keletkezett tüzet sikerült eloltani, áldozatokról nem érkezett jelentés.
Vitalij Hlahola ukrán újságíró forrásai szerint Ihor Szkibjuk vezérkari főnök videókonferencián bírálta Ivan Karpovicsot, a Kárpátaljai Területi Toborzó- és Szociális Támogatási Központ megbízott vezetőjét a mozgósítási eredmények miatt. Hlahola úgy tudja, Kárpátalja továbbra is Ukrajna legrosszabbul teljesítő régiói közé tartozik. Karpovics szeptember 4-én vette át a központ vezetését, azóta több büntetőügy is érintette a helyi toborzóközpontokat, köztük vesztegetési és gyanúsítási ügyeket, valamint házkutatást is tartott az Ukrán Állami Nyomozó Iroda. Az ukrán vezérkar hivatalosan nem erősítette meg az értesüléseket.
Mark Carney kanadai miniszterelnök Calgaryban jelentette be, hogy Kanada 350 millió kanadai dolláros segélycsomagot biztosít Ukrajnának légvédelmi eszközök beszerzésére. A támogatás részeként elfogórakétákat szállítanak, ám Carney nem részletezte, milyen típusokat és mikor indul a szállítás. A fegyvereket egy amerikai program keretében vásárolják, amely lehetővé teszi harmadik országok számára a gyors beszerzést, például Patriot rakéták esetében. Kanada célja a dróngyártás felfuttatása is, két éven belül több millió darab előállítását tervezik, ezek harmada Ukrajnába kerülne. Az ország eddig összesen 25,5 milliárd kanadai dollárt különített el Ukrajna megsegítésére, ebből 8,5 milliárd katonai támogatásra jutott.
Olekszandr Pivnenko, az Ukrán Nemzeti Gárda parancsnoka a Livij Beregnek adott interjúban azt mondta, hogy az orosz hadseregnek legalább 70 ezer katonát kellene összevonniuk, ha Kijev ellen akarnának támadni, de jelenleg nincs ilyen képességük. Szerinte az oroszok fő célja most Kosztyantynivka, Szlovjanszk és Kramatorszk elfoglalása, valamint az ukrán csapatok szétzilálása Harkiv és Csernyihiv térségében. Pivnenko hangsúlyozta, hogy a létszámbeli különbség nagy szerepet játszik az 1300 kilométeres frontvonalon, ahol folyamatosak a harcok.
Az Amnesty International friss jelentése szerint Oroszország „megtévesztő, kényszerítő és kizsákmányoló módszereket” vet be külföldi állampolgárok toborzására az ukrajnai háborúhoz. A szervezet úgy véli, sok esetben ez emberkereskedelemnek minősülhet. A célpontok főként alacsony jövedelmű országokból származnak, köztük Brazíliából, Kubából és Srí Lankáról érkezettek. Az Amnesty szerint a toborzottakat gyakran két hetes kiképzés után küldik a frontra, és aláíratnak velük szerződéseket, amelyeket sokszor nem értenek, majd korlátozzák mozgásukat és megfenyegetik azokat, akik menekülni próbálnak.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke egy interjúban kijelentette, hogy Oroszország nukleáris doktrínája valós veszélyként kezelendő, nem csupán fenyegetés. Szerinte az orosz katonai képességek lehetővé tennék Kijev és a NATO célpontjainak megtámadását, de ez szerinte visszafordíthatatlan következményekkel járna. Medvegyev szerint Moszkva csak kritikus veszély esetén vetne be nukleáris fegyvert, a döntést az orosz elnök hozná meg.
Andrej Kolesznyik, az orosz Állami Duma képviselője arról beszélt, hogy Oroszországnak teljesen el kellene vágnia Ukrajnát a Fekete-tengertől. Kolesznyik az Egységes Oroszország frakciójának tagja, a közlekedési bizottságban dolgozik, és emiatt szankciós listán szerepel az EU, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kanada részéről.
Ukrajna szeptember 9-én több mint 3200 kilométeres hatótávolságú dróntámadást hajtott végre két orosz gázfeldolgozó üzem ellen a Jamali térségben. A Fire Point ukrán vállalat szerint új távolsági rekord született. A Bloomberg jelentése szerint a támadás nyugtalanságot váltott ki Európában, mivel a Jamal-félszigetről jelentős mennyiségű LNG-t importálnak. A gázár több mint három év után először lépte át a 80 euró/megawattóra szintet. A Jamal LNG üzemre január 1-jétől EU-s importtilalom lép életbe, de addig folytatódhat a szállítás.
Forrás: Index
