A kínai Jilin Chemical Fiber Group állami vállalat 46 tonna PAN-prekurzort szállított az orosz Alabuga-Volokno nevű cégnek, amely a Gerany kamikaze drónok kulcsfontosságú szénszálait gyártja. A szállítmány a Roszatom leányvállalatához, a Tatárföldön működő különleges gazdasági övezetben lévő Alabuga-Voloknohoz érkezett, és elegendő alapanyagot tartalmazhat 1300 drón előállításához.
A Politico és a Telegraph által elemzett orosz belső dokumentumok alapján a kínai szállítmányokat vámkódok téves feltüntetésével – nejlon- vagy poliészter-exportként – bonyolították le, noha a PAN-prekurzor kettős felhasználású termék, amelyet szénszálgyártáshoz használnak. David Albright, az Institute for Science and International Security elnöke szerint ez a bizonyíték lehetőséget adna az amerikai Külügyminisztériumnak, hogy szankciókat vezessen be a kínai beszállítóval szemben.
Szerhij Kuzan, az Ukrán Biztonsági és Együttműködési Központ vezetője úgy nyilatkozott, hogy a kínai állami vállalatok igazoltan részt vesznek az orosz nyersanyag-ellátási láncokban, Kína pedig a szankciók miatt gyakorlatilag egyedüli forrása az orosz hadiipar számára szükséges alapanyagoknak. Az amerikai képviselőház Kínával foglalkozó különbizottsága, valamint az ukrán kormány is hitelesnek minősítette a feltárt dokumentumokat.
A Sayari kockázatelemző cég adatai szerint 2022 és 2025 között az Alabuga-Volokno legalább nyolc alkalommal szerzett be PAN-prekurzort a Jilin Chemical Fiber Grouptól, noha a vállalat 2023 óta több nyugati szankció hatálya alá tartozik. Az Alabuga-Volokno Tatárföldön működik, a Roszatom leányvállalataként, és a hosszú hatótávolságú kamikaze drónokhoz szükséges szénszálakat állít elő. Ezeket az orosz Gerany drónokat ukrajnai támadásokhoz használták, például egy augusztusi bevásárlóközpont elleni csapásnál.
A Kiel Intézet júniusi adatai alapján Kína biztosítja az orosz hadsereg működéséhez szükséges alkatrészek több mint 60 százalékát. Ukrán becslések szerint az Alabuga-Volokno termelésének 89 százaléka 2030-ra hadiipari felhasználásra kerül. A vállalat 39 féle szénszálat gyárt légi közlekedési, rakétatechnikai, drón- és hajóépítési célokra.
Az amerikai kormány hivatalosan tiltja az orosz hadsereg által felhasználható termékek exportját. A Jilin Chemical Fiber Group azonban jelenleg nem szerepel a szankciós listán. Az amerikai és európai szakértők szerint nem ez az egyetlen kínai vállalat, amely kettős felhasználású termékekkel látja el Oroszországot, több tucat ilyen cég érintett az ügyben.
Hszi Csin-ping kínai elnök 2026. augusztus 31-i találkozóján Vlagyimir Putyinnal kijelentette, hogy a két ország kapcsolatai tovább erősödnek. Moszkva hangsúlyozta, hogy Peking támogatása elengedhetetlen az orosz álláspont fenntartásához a nemzetközi konfliktusban. A kínai kormány viszont tagadja, hogy fegyvereket vagy alkatrészeket szállítana Oroszországnak, és Kína washingtoni nagykövete az Egyesült Államokat vádolja az ország befeketítésével.
Dennis Wilder, a CIA volt helyettes igazgatója szerint a kínai hatóságok tudtak a szállítmányokról, de nem valószínű, hogy felelősségre vonják az érintett vállalatokat. Az ukrán kormány szerint a szállítási dokumentumok egyértelműen a szankciók kijátszására utalnak, és a Jilintől érkező alapanyagok nélkül az orosz dróngyártás nem tudná fenntartani jelenlegi ütemét.
Forrás: Index
