Az Európai Bizottság 2026 februárjában új tanulmányt indított, amelyben szakértők tíz lehetséges forgatókönyvet vizsgálnak a nyári időszámítás jövőjére vonatkozóan. Az elemzés célja, hogy a tagállamok részletes adatok alapján dönthessenek az óraátállítás esetleges megszüntetéséről vagy megtartásáról. Jelenleg az Európai Unióban továbbra is érvényben van a március utolsó és október utolsó vasárnapján történő óraátállítás.
Az óraátállítás eltörléséről évek óta tart a vita az EU-ban. 2018-ban az Európai Bizottság már javasolta a rendszer megszüntetését, és a tagállamok állandó időszámításra való átállását, de a folyamat 2019-ben elakadt. A jelenlegi szabályok szerint évente kétszer, tavasszal és ősszel kell átállítani az órákat.
2025-ben, Lengyelország EU Tanácsi elnöksége idején a kérdést újra napirendre tűzték. Lengyelország egy kétéves, az egész EU-ban egységes nyári időszámításra vonatkozó kísérletet javasolt, de a tagállamok úgy ítélték meg, hogy nincs elég adat a bevezetéshez. Ezért az Európai Bizottság 2026-ban egy átfogó tanulmány elkészítéséről döntött.
A Bizottság által indított tanulmány a lehetséges megoldások gazdasági, piaci, közlekedési, energiafogyasztási és közegészségügyi hatásait vizsgálja. A szakértők azt is elemzik, milyen következményekkel járna, ha véglegesen a nyári vagy a standard időszámítás mellett döntenének az uniós országok.
A tanulmány egyik központi kérdése, hogy az EU-tagállamok önállóan választhatnak időzónát, ami koordináció hiányában időeltolódásokat okozhat szomszédos országok között. Ez megnehezítené a nemzetközi közlekedést, a kereskedelmet és zavart keltene az egységes piac működésében.
Az Európai Bizottság várhatóan 2026 végére fejezi be az elemzést. A vizsgálat eredményei nem jelentik automatikusan az óraátállítás megszűnését, hanem a tagállamok számára nyújtanak adatokat a további tárgyalásokhoz.
A Bizottság már elkészített egy óraátállítási naptárat is a 2027–2031 közötti időszakra, amely a jelenlegi szabályozás alapján rögzíti az átállítások időpontjait. Ez azonban csak addig érvényes, amíg új döntés nem születik, és az ütemezés bármikor módosulhat a tagállamok közös megállapodása esetén.
A Pulzus Közvéleménykutató 2023-ban, az Economx megbízásából végzett felmérése szerint a magyar lakosság 83 százaléka valamelyik időszámítás végleges bevezetését támogatná, míg csupán 17 százalék tartaná meg a jelenlegi rendszert.
Forrás: Origo
