Az Európai Bizottság friss javaslata lehetővé tenné, hogy uniós közbeszerzéseken könnyebben kizárják a kínai cégeket, köztük a BYD-t, amely elektromos buszait Komáromban, Magyarországon gyártja. A tervezetet Stéphane Séjourné, a testület jólétért és iparstratégiáért felelős biztosa ismertette Brüsszelben. Az új szabályok az uniós pályázatokon induló, EU-n kívüli vállalatok lehetőségeit korlátoznák, amennyiben azok országa nem nyitja meg saját piacait az európai cégek előtt.
A Bizottság javaslata az önkormányzati járműbeszerzésektől kezdve a közösségi közlekedésen át a hulladékgazdálkodásban használt elektromos járművekig szinte minden nagyobb közbeszerzést érintene, ahol elektromos buszok vagy töltőinfrastruktúra beszerzése a cél. A tervezet szerint a pályázatokat kiíró szervezetek stratégiai és minőségi szempontokat alkalmazhatnának a döntéseknél, így könnyebben kizárhatnák például a kínai gyártókat, ha az EU iparpolitikai érdekei ezt indokolják.
Stéphane Séjourné a BYD buszait emelte ki példaként arra, milyen beszerzéseket lehetne visszaszorítani az új szabályokkal. Séjourné kijelentése szerint „a reform elfogadása után, ha BYD buszok közlekednek Berlinben, az már nem az európai biztos miatt lesz”. A háttérben a Deutsche Bahn mintegy 200 elektromos helyközi buszra kiírt pályázata áll, amelyen a BYD is részesedést szerzett, bár a szerződés 5 százalékát kapta meg, a többi megrendelés a német MAN-hoz került. Lars Klingbeil német pénzügyminiszter már 2025 decemberében bírálta a kínai cég részvételét, nagyobb gazdasági patriotizmust sürgetve.
A BVG, Berlin helyi közlekedési vállalata jelenleg nem üzemeltet kínai gyártótól származó elektromos buszokat. A Deutsche Bahn tenderénél sem kizárólag az ár számított: a vállalat minőségi és egyéb szempontokat is figyelembe vett. A BYD komáromi üzeme viszont 2017 óta gyártja az európai piacra szánt elektromos buszokat, így a kínai vállalat magyarországi jelenléte megnehezíti a kizárást a közbeszerzésekből.
Az Európai Bizottság szerint az új szabályozás az unió biztonságát, gazdasági ellenálló képességét és ipari kapacitásait is védené. Brüsszel indoklása szerint szükség van a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok és a túlzott külső függőség elleni eszközökre, különösen Kínával, Indiával és az Egyesült Államokkal szemben. A tervek alapján egy országlistát is összeállítanának: az ezen szereplő államok vállalatait az uniós cégekkel azonos feltételek szerint kezelnék, amennyiben az adott ország is megnyitja közbeszerzési piacát. Az Egyesült Királyság és az USA bekerülhet ebbe a körbe, Kína viszont nem.
A BYD példája azért is különleges, mert a komáromi üzem magyarországi BYD-leányvállalaton keresztül működik, és rendszeresen indul uniós tendereken. Ez önmagában nem jelent kizáró okot, hiszen ha a busz megfelel az uniós származási feltételeknek, a kínai hátterű cég kizárása nehezebben indokolható. A tervezet ugyanakkor lehetőséget adhat a pályázatokat kiíró szervezeteknek arra, hogy előírják: a járművek alkatrészeinek meghatározott hányada az EU-ból származzon.
Szijjártó Péter, Magyarország korábbi külgazdasági és külügyminisztere 2023 júliusában jelentette be, hogy a BYD csoport külső kapcsolataiért és új üzletágaiért felelős vezetőként folytatja pályafutását. Szijjártó akkor hangsúlyozta, hogy a BYD az elmúlt két évtized egyik legsikeresebb autóipari vállalata, és jelenleg az új energiájú járművek piacvezető gyártója. Új pozíciójában a kínai cég nagyjárműveket gyártó üzletágáért is felel.
Forrás: Világgazdaság
