Ursula von der Leyen szerdán bejelentette, hogy az Európai Bizottság csütörtökön előterjeszti az EU KIDS ACT-et, amely lépcsőzetes korhatárokat vezetne be a közösségi média használatára. A bizottsági elnök az Európai Unió helyzetéről szóló beszédében beszélt a tervezett szabályozásról.
A javaslat szerint 13 éves kor alatt egyáltalán nem lehetne közösségi médiát használni. 15 éves kor alatt nem lehetne önálló személyes fiókot nyitni.
A 13 és 14 évesek csak olyan úgynevezett mini accountot használnának, amelyet szülő hoz létre és felügyel. Ezek a fiókok korlátozott funkciókkal és időlimitekkel működnének. A 15–17 évesek már önálló hozzáférést kapnának, de a platformoknak számukra biztonságosabb felületet kellene biztosítaniuk.
Von der Leyen szerint a szabályozás oka, hogy a fiatal európaiak naponta négy-hat órát töltenek képernyők előtt. Úgy fogalmazott, olyan hírfolyamok versenyeznek a figyelmükért, amelyeket tudatosan a görgetés folytatására terveztek.
A bizottsági elnök ezért azt mondta: nem azt kell többé kérdezni, hogyan férhetnek hozzá a gyerekek a közösségi médiához, hanem azt, milyen feltételekkel engedi Európa a közösségi médiát hozzáférni a gyerekekhez. A tervezet megfordítaná a bizonyítási terhet is, így a platformoknak kellene igazolniuk, hogy szolgáltatásuk biztonságos a kiskorúak számára.
Az ősszel érkező Digital Fairness Act ennél szélesebben foglalkozna az addiktív digitális dizájnnal. Az Európai Bizottság ezzel nem egyetlen életkorhoz kötné a hozzáférést, hanem fokozatos rendszert vezetne be.
Az uniós terv egy már megindult nemzetközi szabályozási versenyhez illeszkedik. Ausztráliában tavaly december óta a nagy közösségi platformoknak meg kell akadályozniuk, hogy 16 év alattiak Facebook-, Instagram-, TikTok-, Snapchat-, YouTube-, X- vagy más érintett fiókot tartsanak fenn. A szabály megszegéséért több tízmillió ausztrál dolláros bírság is kiszabható.
Az ausztrál modellben a felelősség a platformokra hárul az életkor ellenőrzéséért és a hozzáférés megakadályozásáért. A brit kormány idén júniusban jelentette be, hogy 2027 tavaszától megtiltaná a közösségimédia-szolgáltatások nyújtását a 16 év alattiaknak. Norvégia hasonló törvényt készít elő.
Franciaország már 2023-ban bevezette a 15 éves „digitális nagykorúság” elvét. Ez alatt szülői hozzájáruláshoz kötötte volna a közösségi hálózatokra történő regisztrációt, majd az uniós joggal és a végrehajtással kapcsolatos problémák után 2026-ban új, szigorúbb szabályozási kísérletbe kezdett.
Mitch Prinstein klinikai pszichológus, az Amerikai Pszichológiai Szövetség tudományos igazgatója szerint a korhatár emelése önmagában nem elég. Az APA szerint a fiatalabb serdülőknél felnőtt felügyeletre, a káros tartalmak visszaszorítására, az alvást megzavaró használat korlátozására és az addiktív funkciók átalakítására van szükség.
A szervezet azt is közölte, hogy a kutatásokból nem következik: minden fiatalra egyformán hat a közösségi média, vagy hogy minden mentális probléma közvetlenül annak használatából ered.
A platformok 2025 decemberében mintegy 4,7 millió, 16 év alattiakhoz kötött fiókot távolítottak el vagy korlátoztak. Az ausztrál eSafety három hónapos utánkövetése szerint a közösségimédia-fiókkal rendelkező 16 év alattiak aránya 52,4 százalékról 42,1 százalékra csökkent.
A szabályozó végül több nagy platformmal szemben végrehajtási vizsgálatot indított, miután sok gyerek megtartotta vagy újra létrehozta a fiókját, és az életkor-ellenőrző rendszerek kijátszhatók maradtak.
Forrás: InfoStart
