Az Európai Unió és Kanada közeledéséről beszélt Gálik Zoltán az InfoRádióban, miután Ursula von der Leyen évértékelő beszédében társult tagságot említett Kanadának. A Corvinus Egyetem docense szerint az ötlet politikailag érdekes, jogilag viszont komoly akadályokba ütközik.
Gálik Zoltán úgy fogalmazott, hogy az elmúlt időszak várakozásai mindkét felet az együttműködés mélyítése felé tolták. Szerinte nem új tárgyalásokról van szó, mert az EU és Kanada már 2016-ban megállapodott egy kereskedelmi egyezményről.
A docens felidézte, hogy ez a közeledés részben az Egyesült Államok és Kanada közötti gazdasági és kereskedelmi feszültségek miatt gyorsult fel. Szerinte ez „lökte tulajdonképp Európa ölébe Kanadát”.
Gálik Zoltán arra is rámutatott, hogy az uniós jogban nincs olyan kategória, hogy társult tagság. Emiatt szerinte hosszú folyamat lenne egy ilyen konstrukció létrehozása és tartalommal való megtöltése.
A szakértő szerint a most felmerülő lehetőség inkább a 2016-os kereskedelmi szerződés kibővítése lehet. Ezt azzal indokolta, hogy a két fél rendszere már részben összekapcsolódott, de a megállapodás nem átfogó.
Gálik Zoltán felsorolta, hogy a vámok és a kvóták továbbra is léteznek, a szolgáltatások és a kereskedelem korlátai sem tűntek el. Az egészségügyben és az oktatásban sincs átjárható rendszer, a munkaerő pedig nem áramolhat szabadon, csak vállalaton belüli áthelyezésekkel.
Hozzátette, hogy a felek nem ismerik el teljes mértékben egymás szakmai képesítéseit, és a szabályrendszerek sem harmonizáltak kellő mértékben. A piacliberalizáció tartalmában és szintjeiben sincs egység, mondta.
A docens szerint a helyzetet az is nehezíti, hogy Kanada egy ország, az Európai Unió pedig sok kisebb államból áll. Úgy vélte, a megállapodás nyertese inkább az európai integráció lenne, mert piachoz jutna, Kanada számára pedig valamilyen kompenzációra lenne szükség.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy Kanada és az Egyesült Államok között már van szabadkereskedelmi egyezség, amelyben Mexikó is részt vesz. Ez szerinte nem könnyíti meg, hogy egy-egy ország különálló megállapodást kössön egy harmadik féllel, főleg a határátlépési kérdések miatt.
Gálik Zoltán megjegyezte azt is, hogy a 2016-os uniós megállapodást sem ratifikálta teljesen minden tagállam. Szerinte egy európai társulással csak nyerni lehet, mert az EU a világ legnagyobb egységes piaca, és 40 országgal van szabadkereskedelmi megállapodása.
A docens szerint egy ilyen egyezmény szabványok, szabályozási rendszerek, jogi mechanizmusok és keretek bővítését is jelentené.
Forrás: InfoStart
