Donald Trump pénteken közölte, hogy az Egyesült Államok, Dánia és Grönland megállapodott a sziget biztonságáról. Az amerikai elnök szerint az egyezség tartósan szabályozza az amerikai jelenlétet Grönlandon.
A Reuters úgy értesült, hogy a megállapodás jelentősen erősítheti az amerikai katonai jelenlétet, és megakadályozhatja, hogy Washington stratégiai riválisai saját támaszpontokat építsenek a szigeten. Trump a Truth Socialon azt írta, hogy az egyezségnek nincs lejárati ideje.
Az elnök állítása szerint az Egyesült Államok a jövőben teljes körű mozgásteret kap arra, hogy a saját és Grönland biztonsága érdekében megtegye a szükséges lépéseket. Azt is közölte, hogy az amerikai ellenfelek írásos washingtoni jóváhagyás nélkül nem hozhatnak létre katonai bázist vagy más katonai jelenlétet a szigeten.
Trump szerint bizonyos „érzékeny beruházásokhoz” is amerikai beleegyezés kell majd. Ez a feltétel a katonai szférán túl is hatással lehet a szigetre, ahol jelentős kritikusnyersanyag-készletek találhatók, és az olvadó sarkvidéki jég új hajózási útvonalakat és bányászati lehetőségeket nyithat meg.
A térség iránt az Egyesült Államok mellett Oroszország, Kína és az Európai Unió is fokozott érdeklődést mutat. A mostani megállapodás ugyanakkor nem teljesíti Trump korábbi célját, mert Grönland nem kerül amerikai tulajdonba.
Trump már 2019-ben, első elnöki ciklusában felvetette Grönland megvásárlását. Második elnöksége alatt keményebb hangot ütött meg, és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva mondta azt, hogy az Egyesült Államoknak ellenőriznie kellene a világ legnagyobb szigetét.
Washington érvelésének középpontjában Oroszország és Kína sarkvidéki aktivitása állt. Trump többször azt mondta, hogy Dánia önmagában nem tudja megfelelően megvédeni Grönlandot.
A dán miniszterelnöki hivatal a bejelentés után közölte, hogy Dánia, Grönland és az Egyesült Államok a jövő héten tervezi aláírni a megállapodást az ENSZ Közgyűlésével összefüggésben. A közlemény szerint a hatálybalépéshez parlamenti jóváhagyás is kell.
„Egy olyan megállapodás, amely megerősíti közös biztonságunkat az Északi-sarkvidéken és az Észak-Atlanti térségben, a NATO és Európa számára is jó” – mondta Mette Frederiksen dán miniszterelnök.
A vita már 2025 elején katonai lépésekhez vezetett. Dánia akkor 14,6 milliárd dán koronás sarkvidéki védelmi csomagot jelentett be, amely új hadihajókat, nagy hatótávolságú drónokat és műholdas megfigyelőrendszereket tartalmazott.
2026 elején a helyzet tovább éleződött, és az Egyesült Államok, valamint az európai NATO-tagállamok közötti vita már a szövetségre is nyomást gyakorolt. Nyáron viszont megkezdődött az enyhülés, és a három fél külön munkacsoportban tárgyalt arról, miként lehetne erősíteni az amerikai és NATO-jelenlétet úgy, hogy Grönland politikai státusza ne változzon meg.
Az Európai Unió közben szintén lépett. Ursula von der Leyen szeptember elején Grönlandra utazott, Brüsszel pedig 200 millió eurónyi új beruházást ígért a szigetnek a kritikus ásványkincsek, a műholdas kommunikáció és a megújuló energia területén.
Az Európai Bizottság azt is javasolta, hogy a 2028–2034-es uniós költségvetésben a Grönlandnak jutó támogatás a jelenlegi 225 millió euróról 530 millió euróra emelkedjen.
Forrás: Világgazdaság
