Európa a 2022-es energiaválság óta nem látott áramárakkal készül a télre, és egy hideg időszak további drágulást hozhat. A januári német nagykereskedelmi ár már több mint 60 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, és 180 euró fölé emelkedett megawattóránként.
A drágulást főként a földgáz árának emelkedése húzza felfelé. A Bloomberg energiapiaci elemzése szerint a közel-keleti háború és az európai energiatermelés kiesései is növelik a nyomást.
A tagállamok közben nehezen töltik vissza a gáztárolóikat, mert erősödik a verseny a szállítmányokért. A helyzetet az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása is nehezítette, mert ez elvágta a katari szállításokat is.
Európa az orosz vezetékes gázt többek között az öböl menti országokból érkező LNG-re cserélte le.
Ulf Ek, a Northlander Commodity Advisors befektetési igazgatója szerint a hideg tél és a tartós közel-keleti ellátási gondok mellett a nagykereskedelmi ár akár további 50 százalékkal is nőhet. Ebben az esetben a gáz és a szén ára is tovább emelkedhet.
Ek szerint a legkedvezőbb forgatókönyvhöz enyhe, szeles és napos idő kellene, mert ez visszafogná a fosszilis erőművek iránti igényt. Télen azonban a napenergia termelése jelentősen visszaesik, különösen Észak-Európában.
A szélerőművek ilyenkor nagyobb szerepet kapnak, de egy hideg, szélcsendes időszak éppen a fogyasztás csúcsán okozhat termeléskiesést. Florence Schmit, a Rabobank vezető energiastratégája szerint a megújuló kapacitások növekedése egyelőre nem ellensúlyozza Európa jelentős gázfüggőségét.
Az elemzők ugyanakkor arra számítanak, hogy a nagykereskedelmi drágulás nem jelenik meg azonnal teljes egészében a lakossági számlákon, mert a szolgáltatók az áram egy részét előre megvásárolják. Nagy-Britanniában ennek ellenére januárban akár 25 százalékkal is nőhetnek a háztartások energiaköltségei, Norvégiában pedig állami támogatásokkal fékezik az áremelkedést.
A magasabb energiaárak a vállalatok költségeit és az inflációt is növelhetik, a befektetők pedig további kamatemelésekre számítanak. Európa ugyan felkészültebb, mint 2022-ben, amikor az orosz vezetékes szállítások kiesése 1000 euró fölé lökte a megawattóránkénti áramárat.
Az idei nyáron az aszályos idő miatt csökkent a vízhozam, a sztrájkok pedig visszafogták a francia atomerőművek termelését. A vízerőművi készletek is kifejezetten alacsonyak maradtak.
Caspián Conran, a Baringa közgazdásza szerint a 2021 óta telepített naperőművek nélkül az idei nyári nagykereskedelmi áramár átlagosan 30 százalékkal magasabb lett volna. A megújulók terjedése mérsékli a fosszilis energiahordozók drágulásának hatását.
Conran szerint a gázerőművek továbbra is fontosak a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásában, ezért Németország új gázerőművek építésére indított pályázatot. Nagy-Britannia közben további hagyományos erőművi kapacitások bővítését mérlegeli.
A Jefferies arról tájékoztatott, hogy az RWE, az Engie és az EDP Renewables jövő évi eredménye akár 10 százalékkal is meghaladhatja a jelenlegi várakozásokat.
Forrás: Világgazdaság
