Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország a múlt héten több mint kétezer csapásmérő drónt, 1700 irányított légibombát és 19 különböző típusú rakétát indított Ukrajna ellen. Az elnök vasárnap a Facebook-oldalán közölte a számokat, és azt írta, hogy a támadások több régiót értek.
Zelenszkij közlése szerint a drónok többsége sugárhajtású volt. Az ukrán elnök felidézte azt is, hogy csütörtökön FPV-drónnal támadtak egy Herszon megyei férfikolostort, ahol egy szerzetes meghalt, négyen pedig megsérültek.
Az elnök szerint Harkiv, Szumi és Odessza megyében a kritikus és a polgári infrastruktúrát érte találat, Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja megyében pedig lakóházakat találtak el. Zelenszkij azt írta, hogy este óta Vinnicja, Kijev, Zsitomir és Cserkaszi megye is támadás alatt állt.
„Most van itt a megfelelő pillanat, hogy újabb szankciós lépéseket tegyenek az agresszor ellen, és erővel kényszerítsék ki a békét” – fogalmazott. Hozzátette, hogy az Egyesült Államoknak, Európának és a G7-országoknak is megvannak ehhez a lehetőségeik.
Zelenszkij külön bejegyzésben arról is beszámolt, hogy az ukrán erők az éjjel a Moszkvai régióban eltalálták az orosz olajipar egyik kulcsfontosságú vállalatát és egy logisztikai létesítményt. Szerinte a támadásban FP–1, Ljutij, Flamingo és Paljanicja típusú eszközöket használtak.
Az ukrán elnök azt írta, hogy a Moszkvai régióban „nagyon érezhetően” működtek a nagy hatótávolságú válaszcsapások. Közlése szerint ezek „dollármilliárdok”, amelyek a háborús gépezetet támogatják. Zelenszkij „szankciókról” is írt a Voronyezsi területen működő egyik vállalattal szemben.
Az elnök köszönetet mondott az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak, a Pilóta Nélküli Rendszerek Erőinek, a Különleges Műveleti Erőknek, valamint a katonai és a külföldi hírszerzésnek. Azt is mondta, hogy Moszkvának nem más régiók kárára kellene légvédelmi gyűrűket építenie, hanem be kellene fejeznie a háborút.
A Zaporizzsja megyei tűzoltók ellen is drónt vetettek be, amikor egy korábbi támadás után egy lakóház oltásán dolgoztak, közölte az Ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat. A szervezet szerint a mentők időben fedezékbe húzódtak, senki sem sérült meg.
A támadásban két tűzoltóautó megrongálódott. Az egyik jármű ablakai betörtek, a kerekei kilyukadtak, a karosszériáját pedig repeszek sértették meg.
Giuseppe Cavo Dragone admirális, a NATO Katonai Bizottságának elnöke szombaton azt mondta, hogy a szövetség kész reagálni egy esetleges orosz eszkalációra Európa keleti szárnyán. A kijelentés a koppenhágai ülésen hangzott el, ahol a NATO 32 tagállamának vezérkari főnökei találkoztak.
Dragone szerint a NATO struktúrája, katonái és fegyverei is készen állnak. Azt mondta, a szövetség 4000 oldalnyi katonai tervvel rendelkezik a keleti szárny védelmére, a kisebb válsághelyzetektől kezdve, és egy támadás esetén tudják, mi a teendő.
Az admirális szerint a tábornokok nem tárgyaltak a legutóbbi figyelmeztetésekről, de a szövetség folytatja erői létszámának és korszerűségének növelését. Dragone Oroszországot felelőtlen viselkedéssel vádolta, és azt mondta, Moszkva a szövetségesek egységét akarja gyengíteni.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy Moszkva a következő hónapokban drónokat vagy rakétákat küldhet egy frontvonalbeli NATO-országba, hogy próbára tegye a szövetséget. Hasonló kockázatra hívta fel a figyelmet Franciaország és Hollandia is, miközben Európában az elmúlt hetekben megszaporodtak a légtérsértések és a szabotázskísérletek.
Szeptember 20-án éjjel drónok támadták meg a moszkvai olajfinomítót a főváros Kapotnya kerületében. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester közölte, hogy a létesítményben kár keletkezett, de áldozatok nincsenek.
Szobjanyin azt írta, hogy a légvédelem több mint 140 drónt lőtt le. A helyi és megfigyelő Telegram-csatornák szerint a finomítóban legalább három nagy tűzfészek alakult ki, és a World.militares elemzői az AVT–6 feldolgozóegység találatáról írtak.
Megfigyelő csatornák a Moszkvai területen további támadásokról is beszámoltak. Robbanásokat jelentettek a ljuberciji 22-es számú hőerőműnél, Kotyelnyikiben pedig egy Pancir légvédelmi rakéta csapódott egy lakóházba.
Ugyanezek a csatornák nagy tüzekről írtak Ramenszkojéban és Szofjinóban, ahol a Kari és az Ozon cégek raktárai találhatók. Rjazanyból is robbanásokat jelentettek, de ezeket a beszámolókat független forrásból nem lehetett ellenőrizni.
Szeptember 19-én este az orosz erők Dnyipro városát támadták. A városban teljesen kiégett a Novij Kontyinyent bevásárlóközpont, és Olekszandr Hanzsa, a közigazgatás vezetője szerint raktárépületek és többlakásos lakóházak is megsérültek.
Hanzsa közölte, hogy a támadásban négy ember sebesült meg, köztük egy 59 éves férfi és egy 50 éves nő, akiket közepesen súlyos állapotban vittek kórházba. A vezető a Telegramon fotókat is közzétett a bevásárlóközpont elleni csapás következményeiről.
A Dnyipropetrovszki terület más részeit is érte támadás. A Dnyiprói járásban tüzek keletkeztek, a Nyikopoli járásban pedig Nyikopol városát, valamint a pokrovszkai, a tomakivkai és a cservonohrihorivkai önkormányzatot támadták meg.
Hanzsa szerint magánházak, mezőgazdasági gépek és egy benzinkút rongálódott meg. Egy 51 éves nőt közepesen súlyos állapotban vittek kórházba, egy 25 éves férfi pedig járóbetegként gyógyul.
Andreas Umland német politológus a Neue Zürcher Zeitungban megjelent írásában azt írta, hogy Oroszország atomfegyverei nem garantálják sem a győzelmet, sem a vereség elkerülését. Az Unian szemléje szerint Umland úgy véli, az a feltevés, hogy atomhatalmat nem lehet legyőzni, téves.
A politológus szerint Ukrajna és nyugati támogatói nem Oroszország teljes összeomlását akarják, hanem az elfoglalt és bekebelezett ukrán területek felszabadítását. Umland felidézte Franciaország algériai, az Egyesült Államok vietnámi, a Szovjetunió afganisztáni és Kína vietnámi vereségét is, és azt írta, egyikük sem vetett be atomfegyvert.
Umland szerint Ukrajna többször átlépte Moszkva „vörös vonalait”, például az orosz területeket ért légicsapásokkal és a kurszki offenzívával, mégsem következett atomcsapás. Azt írta, hogy egy ilyen lépés nem kényszerítené kapitulációra Ukrajnát, Oroszország viszont nemzetközileg elszigetelődne.
Forrás: Index
