Az orosz védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy dróntámadás érte a kijevi térségben a BDU Logistic scsasztlivei logisztikai központját és a bojarkai gázelosztó állomást. A tárca szerint célpont volt az odesszai kikötőben egy katonai rakománnyal érkezett hajó, az izmajili infrastruktúra, valamint a Fekete-tengeren egy Odesszába tartó hajó is.
A minisztérium azt is állította, hogy az orosz légvédelem az éjjel 244 ukrán repülőgép típusú drónt lőtt le 18 régió és a Fekete-tenger felett. A jelentésben nem szerepelt, hogy ezek közül hány ért célt, és milyen károk keletkeztek.
A RIA Novosztyi orosz katonai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az ukrán hadsereg Velikij Burluk és Pidszeredne irányából sikertelenül próbálta felmenteni a Harkiv megyében bekerített katonáit. A beszámoló szerint az akció nem járt eredménnyel.
Jurij Fedorenko, a 429. pilóta nélküli rendszerek dandárjának parancsnoka az Uniannak arról beszélt, hogy a drónok terjedése miatt egyre nehezebb a szárazföldi logisztika. Szerinte a harcok következő szakaszában a földalatti útvonalak és alagutak szerepe nőhet meg.
Fedorenko úgy fogalmazott, hogy hamarosan meg kell tanulni földalatti útvonalakat kialakítani ott, ahol ez lehetséges. A parancsnok szerint ez segítheti a fronton harcoló egységek ellátását, miközben a tüzérség, a drónok és más támadóeszközök is bevethetők maradnak.
Az orosz fél közben földalatti üzemeket épít drónok gyártására Jelabugában. A források szerint az ötlet feltehetően azután született meg, hogy ukrán csapások először érték a tatárföldi üzemet, és Moszkva az infrastruktúra szétszórására, valamint további védelem kiépítésére készül.
Pavlo Narozsnij katonai szakértő szerint azonban technológiailag lehetetlen a gyártás minden szakaszát a föld alá vinni. Példaként a robbanóanyag beépítését említette, amely szerinte kisebb, egymást földsáncokkal elválasztó műhelyekben zajlik.
Szergej Rjabkov, az orosz külügyminisztérium helyettes vezetője bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin stábja újabb találkozóra készül Donald Trump amerikai elnök képviselőivel. Rjabkov szerint a megbeszélés célja az orosz–amerikai kapcsolatokban meglévő feszültségek enyhítése, és a tárgyalásra a következő hetekben kerül sor.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap este azt mondta, hogy New Yorkban találkozik az amerikai elnökkel. Az időpontot és a program részleteit nem közölte.
Több európai hírszerzési tisztviselő szerint Oroszország hamarosan próbára teheti a NATO-t. Michal Koudelka, a cseh BIS vezetője azt mondta, hogy egy korlátozott támadás hónapokon belül bekövetkezhet, és ez határsértéssel, hamis zászlós provokációkkal vagy befolyásolási kampánnyal járhat.
Donald Tusk lengyel kormányfő a The Guardian szerint arról beszélt, hogy Moszkva drón- vagy rakétatámadással bizonyíthatná: a NATO 5. cikke inkább elméleti, mint gyakorlati. Emmanuel Macron francia elnök szintén megalapozottnak nevezte ezeket a figyelmeztetéseket.
A balti államok óvatosabban fogalmaznak. Normunds Mezviets, a lett VDD vezetője szerint nincs jele közvetlenül küszöbön álló támadásnak, bár az orosz előkészületek láthatók. A lett szolgálatvezető szerint nem világos, hogy konkrét tervekről vagy a nyugati társadalmak megfélemlítéséről van-e szó.
Abban azonban több vezető is egyetért, hogy az orosz szabotázskampány a következő hónapokban erősödhet. A célpontok között egyre gyakrabban szerepel a vasúti és a hadiipari infrastruktúra, a svéd Thomas Nilsson pedig a lipcsei repülőtéren történt fegyveres drónincidenst „játékszabályokat megváltoztató” eseménynek nevezte.
Forrás: Index
