Németország új kancellárját óriási elvárásokkal fogadják
A német választók határozott és hatékony lépéseket várnak az új kormánytól, függetlenül attól, hogy ki alakít kabinetet Berlinben. A közvélemény-kutatások szerint a jelenlegi kancellár, Olaf Scholz helyett a CDU/CSU jelöltje, Friedrich Merz lehet a legesélyesebb a kormányalakításra, de egy koalíció sem kizárható a szociáldemokratákkal. Egy biztos: a szélsőjobboldali AfD-vel való együttműködést minden jelentős politikai erő elutasítja.
A gazdasági helyzet romló kilátásai
A németek egyre pesszimistábban látják saját életszínvonalukat – az optimizmus szintje nem volt ilyen alacsony a 2008-as válság óta. Míg korábban a lakosság 42%-a számított javulásra, ez az arány mostanra 27%-ra csökkent. A negatív várakozások egybevágnak az Európai Bizottság előrejelzésével, amely szerint Németország lesz az EU leglassabban növekvő gazdasága 2025-ben.
Az ország különösen megsínylette az energiaár-emelkedést és az ipari szektor visszaesését az orosz-ukrán háború kitörése után. Emellett az Egyesült Államokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatok is kihívásokkal néznek szembe, különösen Donald Trump esetleges visszatérésének árnyékában, amely magasabb vámokat és kedvezőtlen gazdasági intézkedéseket hozhat.
A lakhatási válság súlyosbodik
Először fordul elő 2006 óta, hogy a németek fele-fele arányban megosztottak abban, hogy elégedettek-e a megfizethető lakhatással. Az elmúlt másfél évtizedben a lakáshelyzet folyamatosan romlott, miközben a kormányok nem hoztak átfogó reformokat. Az új kancellár egyik legnagyobb kihívása a lakhatási válság enyhítése lesz.
Noha a lakhatási gondok más fejlett országokat is érintenek, Németország hanyatlása kiemelkedő. Egy évtizeddel ezelőtt még a német lakosság kétharmada elégedett volt a helyzettel, mára azonban a nagyvárosokban növekvő árak és a csökkenő kínálat miatt milliók küzdenek a megfelelő lakhatásért.
A közbizalom megingása
Bár a német intézmények, például a hadsereg és az igazságszolgáltatás stabilak, a szövetségi kormányba vetett bizalom jelentősen csökkent. 2024-re az állampolgárok mindössze 50%-a bízik a kormányban, ami az elmúlt évtized mélypontja. A csökkenő bizalom már 2020 óta tart, és a politikai stabilitás megőrzése az új vezetés egyik kulcsfontosságú feladata lesz.
Az új kancellárt tehát nemcsak gazdasági és szociális kihívások várják, hanem a politikai közbizalom helyreállítása is kulcsfontosságú lesz Németország jövője szempontjából.