Afganisztánban öt évvel az amerikai kivonulás után a tálib vezetés ópiummák-tilalma és az ásványkincsek felértékelődése alakítja a gazdaságot és a külkapcsolatokat. A nyersanyagok kitermelése azonban továbbra is lassú, miközben a nemzetközi kapcsolattartás egyre gyakoribb Kabullal.
A tálibok 2022-ben tiltották be az ópiummák termesztését. Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala, a UNODC szerint a termesztésre használt terület a 2022-es mintegy 232 ezer hektárról 2023-ra 10 800 hektárra esett vissza. Ez egy év alatt 95 százalékos csökkenés volt.
A gazdák ópiumból származó jövedelme ugyanebben az időszakban 1,36 milliárd dollárról körülbelül 110 millió dollárra zuhant. A visszaesés 2024 után is tartós maradt: 2025-ben a terület ismét mintegy 10 200 hektárra csökkent, a potenciális ópiumtermelés pedig 296 tonna volt. 2022-ben ez még 6200 tonna volt.
A 2025-ös további csökkenéshez az aszály és a terméskiesés is hozzájárult a tilalom mellett. A Világbank becslése szerint a rendelkezés nagyjából 1,3 milliárd dolláros jövedelemkiesést okozott az ópiumtermelő gazdáknak. A legális növények ebből csak a veszteség töredékét pótolták.
A mák visszaszorítása nem tüntette el az afgán illegális drogkereskedelmet sem. A UNODC szerint Afganisztán az elmúlt években a metamfetamin előállításának és regionális kereskedelmének is fontos forrásává vált. A hivatal adatai alapján az ország továbbra is meghatározó szereplő Délnyugat-Ázsia metamfetamin-piacán.
A tálib vezetés közben egyre nagyobb figyelmet fordít az ásványkincsekre. Afganisztánban jelentős réz-, vasérc-, arany-, ólom- és cinklelőhelyek vannak, és lítiumkészleteket is azonosítottak. A földtani vagyon önmagában azonban nem jelent exportbevételt, ehhez tőke, energia, közlekedési háttér és kiszámítható befektetési környezet kell.
Kabul 2023-ban hét nagy bányászati szerződést jelentett be, ezek tervezett értékét összesen mintegy 6,6 milliárd dollárra tette. A szerződések és a tényleges kitermelés között azonban nagy a távolság.
Erre jó példa Mesz Ajnak, ahol a több mint 11 millió tonna rezet tartalmazó lelőhelyre egy kínai konzorcium már 2008-ban szerződést kötött. Érdemi bányászat azóta sem indult. 2024-ben megkezdték a helyszínhez vezető út építését, 2026 tavaszán pedig még a megvalósíthatósági tanulmány felülvizsgálatára írtak ki tendert.
Afganisztán ásványkincseinek hasznosítását a földrajzi helyzet is nehezíti. Az országnak nincs tengeri kijárata, a közlekedési hálózata hiányos, a vasúti kapcsolatai pedig korlátozottak.
Az egyik legfontosabb terv az Üzbegisztánt Afganisztánon át Pakisztánnal összekötő transzafgán vasút. A projekt Közép-Ázsiának déli kijáratot adna a pakisztáni kikötők felé, Afganisztán pedig tranzitállammá válhatna.
2025 júliusában Afganisztán, Üzbegisztán és Pakisztán keretmegállapodást írt alá a közös megvalósíthatósági tanulmányról. 2026-ban Üzbegisztán és Pakisztán ismét megerősítette részvételét, és a tanulmány közös finanszírozását is vállalta.
Afganisztán diplomáciai helyzete is változott. Oroszország 2025 júliusában elsőként ismerte el hivatalosan a tálib kormányzatot, és 2026 szeptemberéig ez maradt az egyetlen ilyen állam. Moszkva korábban levette a tálibokat a terrorista szervezetek listájáról is.
2026 júniusában az Európai Bizottság és 15 tagállam képviselői először fogadtak tálib delegációt Brüsszelben. A megbeszélés az afgán állampolgárok visszatérésére és visszafogadására összpontosított, és egy januári kabuli találkozó folytatása volt.
A Bizottság akkor közölte, hogy a kapcsolattartás nem jelent diplomáciai elismerést. A tálib küldöttség ugyanakkor konzuli jelenlétről és az Európában élő afgánok konzuli ellátásáról is tárgyalni akart.
A szélesebb körű elfogadás előtt továbbra is akadályt jelentenek a nők és lányok oktatását, munkavállalását és közéleti részvételét korlátozó intézkedések.
Forrás: Index
