A Kovcheg civil szervezet szerint idén augusztusra több mint nyolcszor annyi napi megkeresést kaptak kivándorlás ügyében, mint májusban. A háttérben sokan a hétvégi választások utáni újabb sorozási hullámtól tartanak, miközben 2026 nyarán még nem jelent meg új, 2022-höz mérhető tömeg a határátkelőknél.
A szervezet adatai azt mutatják, hogy az érdeklődés erősen nőtt, de ez még nem jelent azonnali távozási hullámot. A helyi közösségi oldalak bejegyzései szerint a háború, a gazdasági visszaesés, a bizonytalan jövő és a szűkülő szabadságjogok állnak a döntések mögött.
2022-ben két nagy kivándorlási hullám is elindult Oroszországból. Az első a háború kitörése után, a második a szeptemberi részleges mozgósítást követően zajlott le. Különböző becslések szerint összesen 800-900 ezer ember hagyhatta el az országot.
A korábbi menekülési útvonalak ma már kevésbé egységesek. A 2022-ben távozók főként a vízummentesen elérhető szomszédos országokat választották: Örményországot, Georgiát, Kazahsztánt és Törökországot, de Szerbia is fontos célpont lett. A The Bell 2024-es összesítése szerint a háború kezdete után mintegy 110 ezer orosz telepedett le Örményországban, 80 ezer Kazahsztánban, 74 ezer Georgiában, Szerbiában pedig körülbelül 30 ezren maradtak.
A Kovcheghez 2026 nyarán érkező megkeresések alapján ma már több irány között oszlik meg az érdeklődés. Örményország és Georgia áll az élen, utánuk Szerbia, majd Argentína és más latin-amerikai országok következnek. Az Európai Unióba költözést a hosszú vízumeljárások és a szigorú feltételek nehezítik.
Közép-Ázsiában közben eltérő szabályok alakultak ki. Kazahsztán és Kirgizisztán szigorította a hosszabb vízummentes tartózkodás feltételeit, Üzbegisztán és Tádzsikisztán viszont továbbra is könnyebben elérhető maradt az oroszok számára.
Kazahsztán a 2022-es hullám egyik fő célországa volt, különösen a szeptemberi mozgósítás után. A kazah statisztikai hivatal szerint 2022-ben 5891, 2023-ban 11 711 Oroszországból érkező költözött hivatalosan az országba, 2024-ben viszont ez a szám 7984-re csökkent. Ez egy év alatt csaknem 32 százalékos visszaesés.
Asztana 2023. január 27-től legfeljebb 90 napos tartózkodást enged 180 napon belül a külön jogcím nélkül érkező EaU-polgároknak. Ezzel megszűnt az a lehetőség, hogy valaki rövid időre elhagyja az országot, majd visszatérve újraindítsa a vízummentes időszakot.
Kirgizisztánban is nőtt az Oroszországból érkezők száma. A kirgiz statisztikai hivatal 2021-ben 6006, 2022-ben 9124, 2023-ban 11 077, 2024-ben pedig 11 916 főt regisztrált. A háború első évében ez közel 52 százalékos emelkedést jelentett.
Üzbegisztánban ezzel szemben ismét erősödött az érdeklődés. Az üzbég statisztikai hivatal szerint 2022-ben 813-an költöztek Oroszországból állandó letelepedési céllal az országba, 2026 első felében pedig már 580 ilyen bevándorlót regisztráltak. Ez több mint kétszerese az előző év azonos időszakában mért nagyjából 278 főnek.
Taskent nem szigorított a belépési szabályokon, az orosz állampolgárok továbbra is vízum nélkül utazhatnak be. Érkezésük után regisztrálniuk kell a tartózkodási helyüket, de ez minden beutazó külföldire vonatkozik.
Tádzsikisztán kisebb szerepet játszik az orosz kivándorlásban, és ott nem alakult ki a kazahsztánihoz vagy kirgizisztánihoz hasonló letelepedési hullám. Türkmenisztánba az oroszok sem utazhatnak be vízum nélkül, és 2025-ben mindössze 142 külföldi kapott tartózkodási engedélyt az országban.
Forrás: Index
