Orosz támadások miatt szombat reggel több mint 178 ezer fogyasztónál megszakadt az áramszolgáltatás Odessza megyében, és az ellátás azóta sem állt helyre. A DTEK energiaszolgáltató vállalat a Telegramon közölte, hogy az éjszakai csapás Odessza város két kerületét és a környező településeket érintette.
A cég szerint reggelre már több mint 60 ezer háztartásban sikerült visszaadni az áramot. A DTEK arra is figyelmeztetett, hogy fennakadások lehetnek a létfontosságú infrastruktúra és a villamosközlekedés működésében.
Az ukrán katonai hírszerzés közben egy észak-koreai gyártású ballisztikus rakéta alkatrészeit mutatta be Mori Eiszukénak, a japán parlament alsóházi elnökének és a Kijevbe látogató japán delegáció tagjainak. A HUR a Facebookon azt írta, hogy a rakétaelemek vizsgálata alapján megállapíthatók a fegyver műszaki jellemzői és az észak-koreai hadiipar képességei.
A hírszerzés közleménye szerint az észak-koreai fegyverek nemcsak Ukrajnát, hanem Japánt és az ázsiai–csendes-óceáni térség más államait is fenyegetik. A HUR azt is közölte, hogy Moszkva és Phenjan katonai-technikai együttműködése segíti Oroszországot az Ukrajna elleni háború folytatásában, Észak-Koreát pedig a fegyverei fejlesztésében.
Zaporizzsja megyében az orosz erők egy nap alatt 1015 csapást mértek 53 településre, és a támadásokban hárman megsebesültek. Ivan Fedorov, a helyi Védelmi Tanács társelnöke a Telegramon azt írta, hogy a hatóságokhoz 61 bejelentés érkezett megrongálódott infrastruktúráról, lakóházakról, járművekről és gazdasági épületekről.
Fedorov szerint a támadásokból 758-at különböző típusú, főként FPV-drónok hajtottak végre. Emellett 235 tüzérségi csapás, 15 légicsapás és 8 sorozatvetős támadás érte a megyét, köztük Zaporizzsja városát, Orihivet, Sztepnohirszkot és Primorszkét.
Gabrielius Landsbergis volt litván külügyminiszter az Ukrinformnak adott interjújában arról beszélt, hogy Európának most kell erősítenie a védelmét és Ukrajna támogatását. Szerinte különben orosz csapatok jelenhetnek meg Vilniusnál, Varsónál vagy Berlinnél.
„Nem hiszem, hogy Európa megelőzi a következő háborút. Épp afelé halad” – mondta Landsbergis. Hozzátette, hogy a kontinens a múlt hibáit ismételheti meg, ha az agresszorral való megegyezésre törekszik.
A Kijev régióban lévő Bucsai járásban tűz ütött ki egy iroda- és logisztikai komplexum raktárépületében, miután orosz támadás érte a területet. Az Ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat szerint a bejegyzés közzétételekor az oltás még tartott.
A katasztrófavédelem azt közölte, hogy a tűzoltók munkáját gyakori légiriadók és az újabb csapások veszélye nehezíti. A járásban egy másik raktárépület tetején keletkezett tüzet már eloltották, sérültekről vagy halálos áldozatokról nem számoltak be.
Donyeck megyében az elmúlt 24 órában egy ember meghalt, tizenhárman megsebesültek az orosz támadásokban. Vagyim Filaskin, a helyi katonai közigazgatás vezetője szerint a halálos áldozatot Kramatorszkban követelte a szeptember 18-i támadás.
Vagyim Ljah, Szlovjanszk katonai közigazgatásának vezetője azt mondta, hogy a városban tízen sérültek meg. Az orosz erők háromszor csaptak le FAB–250-es légibombákkal egy lakónegyedre, és megsemmisült a Nova Posta egyik fiókja is.
Az ukrán hatóságok adatai szerint a teljes körű orosz invázió kezdete óta Donyeck megyében 4311 civil vesztette életét, 10 482 ember megsebesült. A számok nem tartalmazzák az ideiglenesen megszállt Mariupol és Volnovaha áldozatait.
Az amerikai külügyminisztérium pénteken jóváhagyta korszerű légvédelmi rendszerek, kapcsolódó felszerelések és szolgáltatások lehetséges eladását Ukrajnának 2,68 milliárd dollár értékben. A tárca közölte, hogy a döntéshez még a Kongresszus engedélye is szükséges.
A csomag S–300 légvédelmi rakétákat, GAM–67 rakétákat, megnövelt hatótávolságú lézerirányítású légvédelmi rakétarendszereket és drónellenes radarrendszereket tartalmazna. A finanszírozást európai országok, valamint a Joe Biden volt amerikai elnök kormányzata alatt elkülönített amerikai külföldi katonai pénzügyi támogatás fedezné.
Donald Trump amerikai elnök pénteken aláírta azt a törvényt, amely széles körű szankciókkal ad lehetőséget Oroszország nyomás alá helyezésére az ukrajnai háború lezárása érdekében. A jogszabály az orosz energia- és hadiipart, valamint az úgynevezett árnyékflottát célozza.
A törvény alapján az elnök akár 100 százalékos büntetővámot vethet ki az orosz energiahordozók öt legnagyobb vásárlójának, valamint az energiaszankciók megkerülését leginkább segítő öt országnak az amerikai importjára. A listát 180 naponta frissítik.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek éjjel az X-en üdvözölte az aláírást, és megköszönte a kongresszus támogatását. Felidézte, hogy Lindsey Graham ukrajnai látogatásai során mindig azt mondta: nem szabad enyhíteni az Oroszországra nehezedő nyomáson.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken azt mondta, hogy Oroszországnak nincsenek agresszív szándékai Európával szemben. Hozzátette, hogy a fenyegetések száma nem csökken, mert a NATO bővül, és felszólította a többi országot, hogy éljenek békében.
Putyin közölte azt is, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a Balti-tengeren zajló európai hadgyakorlatokat, és készen áll a válaszlépésre, ha orosz hajókat fognak el. Az ukrajnai helyzetről azt állította, hogy Ukrajnában „az állami kincstárat kirabló rablóbanda” ragadta magához a hatalmat.
Forrás: Index
