Az Európai Bizottság szeptember 9-én ismertette javaslatát, amely jelentősen átalakítaná az uniós közbeszerzési piac szabályait, hogy mérsékelje az olcsó kínai termékek térnyerését és csökkentse az EU stratégiai függőségét. A Bizottság a mintegy 2600 milliárd eurós piacot az európai ipar megerősítésére is felhasználná. A kezdeményezés fő célja, hogy a minőségnek és az ellátásbiztonságnak nagyobb súlyt adjon a tendereken, szemben az ár elsődlegességével.
Az uniós közbeszerzési piac évi 600 milliárd eurónyi része tartozik közvetlenül a közös szabályozás hatálya alá. Az új javaslat értelmében a pályázatok elbírálásánál a minőségi kritériumok legalább 30 százalékos súlyt kapnának, míg a munkaigényes szerződéseknél ez az arány elérheti az 50 százalékot. Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság iparpolitikáért felelős ügyvezető alelnöke szerint az új szabályozás „véget vetne az árkritérium dominanciájának”, amely jelenleg főként az olcsó kínai ajánlatoknak kedvez.
A Bizottság célja, hogy az ajánlatok értékelésekor ne csak a legalacsonyabb ár döntsön, hanem figyelembe vegyék például az ellátásbiztonságot és azt, hogy az intézmények ne váljanak túlságosan függővé egyetlen külföldi beszállítótól. Ennek eredményeként egy európai gyártó drágább ajánlata is előnyt élvezhet egy olcsóbb kínai termékkel szemben. Egy önkormányzati buszbeszerzés esetében így a jövőben már nem lehetne csupán arra hivatkozni, hogy az uniós szabályok miatt a kínai buszt kellett választani.
A reform érzékeny kérdéseket vet fel a kisebb tagállamok számára. Azokban az országokban, ahol a közintézményeknek jelentős költségtöbbletet jelentene a drágább európai termékek beszerzése, a támogatott ipari kapacitások főként a nagyobb és gazdagabb tagállamokban találhatók. Így a közbeszerzési szabályok módosítása nemcsak az uniós közpénzek elköltésének módjáról szól, hanem arról is, mely országok gazdasága profitálhat belőle.
Szeptember 7-én az acélipari szereplők brüsszeli tüntetésével is jelezték, hogy akár 300 ezer feldolgozóipari munkahely kerülhet veszélybe az EU-ban a kínai gyártók térnyerése miatt. Az Eurometal szerint az uniós szabályozás hátrányba hozhatja azokat a vállalatokat, amelyek Európában tartják fenn a gyártást.
Brüsszel hangsúlyozta, hogy az európai közbeszerzési piac rendkívül nyitott, miközben uniós vállalatok nem férnek hozzá könnyen más országok megrendeléseihez. Az új javaslat ezért a kölcsönösség elvét is érvényesítené: ha egy harmadik ország – például Kína – nem nyitja meg piacát az európai cégek előtt, akkor saját ajánlataik kizárhatók lennének az uniós tenderekről.
A Bizottság szerint Európa ezzel olyan gyakorlatot követne, amelyet az Egyesült Államok, Kína vagy India már régóta alkalmaz, vagyis az állami beszerzéseket gazdaság- és iparpolitikai célokra is felhasználja. Ugyanakkor az új szabályozás nem vezetne be kötelező „Made in Europe” kvótát: nem lenne előírás, hogy minden állami beszerzés meghatározott részének európai termékből kell állnia.
Fennáll azonban a veszélye, hogy ha az ár kevésbé lesz meghatározó, a közbeszerzések drágulhatnak, és a nehezebben számszerűsíthető értékelési szempontok – például az ellátásbiztonság vagy a társadalmi haszon – a favoritizmusnak is nagyobb teret adhatnak. Ez különösen a kisebb, kevésbé tehetős uniós országok számára jelenthet problémát, hiszen ők saját költségvetésükből fedeznék a többletköltségeket, ha európai terméket választanak az olcsóbb ázsiai helyett.
A Bizottság javaslatáról még egyeztetnie kell az Európai Parlamentnek és a tagállamok Tanácsának, így a szabályok végleges tartalma a következő évek tárgyalásain dől el. A Le Monde értesülése szerint az új rendszer elindulását 2030-ra tervezik.
Forrás: Világgazdaság
