Dánia és Grönland szombaton jelezte, hogy a készülő amerikai megállapodás nem érinti a Dán Királyság szuverenitását és a grönlandiak önrendelkezését. A tisztázás Donald Trump pénteki bejelentése után érkezett, aki azt mondta, az egyezség „állandó ellenőrzést” ad Washingtonnak Grönland biztonsága felett.
A három fél által előkészített megállapodás az Egyesült Államok katonai jelenlétének növelését hozhatja a stratégiai fontosságú sarkvidéki szigeten. Washington emellett felléphetne az ellenfelei katonai megjelenése és egyes érzékeny beruházások ellen is. A részleteket még nem hozták nyilvánosságra, így nem ismert, hány amerikai katona vagy milyen új infrastruktúra érkezhet Grönlandra.
Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter szombaton azt mondta, Koppenhága olyan kötelező érvényű megállapodást akar, amely erősíti az Északi-sarkvidék és az Atlanti-óceán északi térségének biztonságát, miközben tiszteletben tartja a Dán Királyság vörös vonalait.
A dán kormány ezzel elhatárolódott Trump értelmezésétől, amely szerint Washington „állandó ellenőrzést” szerezne Grönland biztonsága felett. Dánia és Grönland az elmúlt hónapokban többször kimondta, hogy a sziget nem eladó, és a tárgyalások nem változtathatják meg a jogállását.
Rasmussen szerint a mostani egyeztetések lezárhatják a hónapok óta tartó bizonytalanságot, amely Trump korábbi kijelentései nyomán alakult ki. Az amerikai elnök az év elején többször felvetette, hogy az Egyesült Államoknak meg kellene szereznie Grönlandot, ami feszültséget okozott Washington és Koppenhága között, és megterhelte a NATO-n belüli kapcsolatokat.
Az Egyesült Államoknak a hidegháború idején több mint egy tucat katonai bázisa volt Grönlandon, később azonban mindegyiket bezárták, kivéve a távoli északon fekvő Pituffik űrbázist.
Marc Jacobsen, a Dán Királyi Védelmi Főiskola Stratégiai és Hadtudományi Intézetének docense a Bloombergnak azt mondta, hogy a megállapodás két új elemre utalhat. Az egyik az amerikai vétó lenne arra, hogy más országok katonai jelenlétet létesítsenek Grönlandon, a másik pedig az, hogy az egyezmény állandó lenne. Szerinte az 1951-es megállapodás a NATO-hoz kapcsolódott, ez viszont az Egyesült Államokról szólna, és nem a szövetség fennállásához kötődne.
Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök hasonlóan nyilatkozott. Azt mondta, a készülő megállapodás előnyös lehet a közös biztonság és Grönland fejlődése szempontjából, ha elismeri a Dán Királyság szuverenitását és területi integritását, valamint a grönlandi nép önrendelkezési jogát.
Nuuk számára ez különösen fontos. Grönland széles körű autonómiával rendelkezik, és a helyi politikában régóta napirenden van a Dániától való esetleges függetlenedés. A grönlandi vezetés ugyanakkor korábban azt is jelezte, hogy az önállósodás lehetősége nem jelent amerikai fennhatóságot.
Trump ezzel szemben azt mondta, hogy az Egyesült Államok a megállapodás alapján „örökre” megtehet mindent, amit Grönland és saját nemzetbiztonsága érdekében szükségesnek tart. Marco Rubio amerikai külügyminiszter pedig úgy fogalmazott, hogy az egyezség hosszú távon rendezi Washington biztonsági aggályait.
A NATO szombaton szintén megszólalt az ügyben. A Reutersnek nyilatkozó szövetségi szóvivő szerint a NATO üdvözli az egyezséget, mert az hozzájárulhat a biztonság, a stabilitás és az együttműködés erősítéséhez ebben a térségben.
Az Északi-sarkvidék katonai jelentősége az elmúlt években gyorsan nőtt. Oroszország jelentős katonai infrastruktúrát tart fenn a régióban, Kína pedig gazdasági és stratégiai jelenlétét erősítette. Dánia szeptember elején újabb katonákat vezényelt Grönlandra az északi-sarkvidéki védelem megerősítésére.
A megállapodást várhatóan a jövő heti ENSZ-közgyűlés idején írják alá. Addig nyitott kérdés marad, hogy az Egyesült Államok épít-e új támaszpontokat, milyen beruházásokat minősítenek érzékenynek, és pontosan milyen jogokat kap Washington más országok grönlandi jelenlétének megakadályozására.
Forrás: Világgazdaság
