Oroszország nem készül feladni a háborút, és a Kreml egyik fő célja továbbra is az, hogy a konfliktus költségeit a Nyugatra hárítsa – mondta Jójárt Krisztián katonai szakértő a Népszavának. A Svéd Nemzetvédelmi Egyetem posztdoktori kutatója szerint Ukrajna a közelgő telet a tavalyinál is nehezebben vészeli át.
Jójárt úgy látja, szeptemberre újabb fordulat állt be a háborúban, miután Oroszország egyre nagyobb számban vet be sugárhajtású drónokat és Banderol robotrepülőgépeket. Ezek a gyorsabb eszközök már kevésbé sebezhetők az ukrán elfogódrónokkal és gépágyúkkal szemben, ezért Ukrajna drágább légvédelmi rendszerekre szorul.
Az orosz ballisztikus rakéták elleni védekezés is nehezebbé vált. A szakértő szerint Ukrajna csak a Patriot és a SAMP/T rendszerrel tudná ezeket hatékonyan semlegesíteni, de mindkettőből elfogórakéta-hiány van. A Lockheed Martin évente nagyjából 700 Patriot-rakétát gyárt, miközben az Egyesült Államok és szövetségesei a február végén kezdődött Irán elleni háborúban több évnyi készletet használtak el.
Az ukránok saját elfogórakétán is dolgoznak, de Jójárt szerint ez még nem lesz bevethető idén télen, és talán 2027 végéig sem. Közben az orosz légicsapások folyamatosan érik az ukrán városokat, miután Moszkva augusztus végén taktikát váltott az orosz olajfinomítók és az e-kereskedelmi cégek elleni ukrán dróntámadások után.
A szakértő elutasította azt az értelmezést, hogy Vlagyimir Putyin sarokba szorult volna. Szerinte az ukrán támadások az orosz hadiipar ellen korlátozottan hatnak, mert ezek a létesítmények messze vannak, saját légvédelemmel rendelkeznek, és egy sikeres csapáshoz pontosan tudni kellene, melyik berendezés leállítása okoz érdemi kárt.
Jójárt szerint Kijev inkább könnyen sérülékeny célpontokat támad, például olajfinomítókat és az Wildberries, illetve az Ozon raktárait. Ezek a csapások üzemanyaghiányt és ellátási zavarokat okoznak Oroszországban, de az orosz hadsereg harcképességét nem gyengítik érdemben.
A háború közben halálosabbá vált a drónok tömeges használata miatt. Az ukrán katonai hírszerzés adatai szerint az orosz frontveszteségek 60 százaléka halott. Jójárt azt mondta, ez azt is mutatja, hogy az orosz hadsereg idén kevesebb új szerződésest tudott toborozni, mint tavaly: az első negyedévben 10–15 ezerrel kevesebben jelentkeztek, mint a korábbi havi 30–35 ezer fő.
A szakértő nem tart valószínűnek egy 3–400 ezer fős új mozgósítást. Felidézte, hogy a 2022 szeptemberében kihirdetett részleges mozgósításról szóló elnöki rendelet ma is hatályban van, és a teljes létszámkeretet meghatározó 7. pontot titkosították. Jójárt szerint a Kreml továbbra is igyekszik mozgósítás nélkül folytatni a háborút, és kíméli Moszkvát és Szentpétervárt a nagyobb behívásoktól.
Úgy vélte, ha mégis indulna újabb részleges mozgósítás a dumaválasztás után, annak nem lenne azonnali hatása a frontra, mert a behívottakat ki kell képezni. Szerinte az is kérdés, hogy a drónok uralta háborúban milyen szerepe lenne a létszámfölénynek, ha közben nem nő érdemben a drónpilóták száma is.
Jójárt szerint egy új mozgósítás inkább 2027-re hatna, de Moszkva fő célja most is az, hogy hosszú távon költségeket rójon a Nyugatra. Ezt szerinte a NATO-országokban végrehajtott hibrid támadások is jelzik.
Az ukrán télről azt mondta, hogy az előző télen az ország áramtermelési kapacitásainak 70 százaléka megsemmisült vagy súlyosan megsérült. Volodimir Zelenszkij folyamatosan tárgyal további Patriot-rakéták átadásáról, de a szövetségesek készletei is szűkösek.
Jójárt szerint Donald Trump amerikai elnök és Zelenszkij közelgő New York-i találkozója sem ad okot arra, hogy idén sikeres tárgyalások induljanak. A Kreml továbbra is ragaszkodik ahhoz a feltételhez, hogy Kijev adja fel a Donbasz még ukrán ellenőrzés alatt álló részét, és cserébe Moszkva befagyasztaná a frontot a megszállt területeken.
A szakértő szerint Ukrajna most jobb helyzetben van, mint az anchorage-i Trump–Putyin-találkozó idején, és nem látszik, hogy az Egyesült Államok mivel tudná rábírni Moszkvát az orosz feltételek szerinti tárgyalásra. Az IISS mérlege szerint a NATO európai tagjai 2022 és 2025 között 358 milliárd dollárnyi beszerzési szerződést kötöttek, és ezek 63 százalékát helyi gyártók nyerték.
A pénzügyi fordulat látványos, de a csapatmozgatás, a légvédelem, a lőszerellátás és a létszám továbbra is komoly gyenge pont.
Forrás: Népszava
