„Láthatatlan fenyegetés”: a légszennyezés növeli a demencia kockázatát

Világszerte mintegy 57 millió ember él demenciával, egy olyan állapottal, amely az agy idegsejtjeinek fokozatos pusztulásával és a kognitív képességek romlásával jár. Bár a betegség kialakulásában genetikai és életmódbeli tényezők egyaránt szerepet játszanak, egy friss kutatás szerint a légszennyezés is komoly kockázati tényező lehet.

A legnagyobb eddigi elemzés a témában

A The Lancet Planetary Health című folyóiratban közzétett tanulmány a Cambridge-i Egyetem kutatóinak munkája. A csapat 51 korábbi vizsgálat eredményeit elemezte, amelyek közel 30 millió ember adatait tartalmazták, főként magas jövedelmű országokból. Az elemzés egyértelmű kapcsolatot talált a szennyezett levegő és a demencia megnövekedett kockázata között.

A vizsgálat különösen a finom részecskék (PM2.5) és a nitrogén-dioxid (NO2) hatásait emelte ki. Ezek a szennyező anyagok elsősorban az autók kipufogógázából, az erőművek kibocsátásából, a porból és a faégetésből származnak.

Vaszkuláris demencia: nagyobb a veszély

Az adatok szerint a légszennyezés nagyobb mértékben hozható kapcsolatba a vaszkuláris demenciával, amelyet az agy vérellátásának romlása okoz, mint az Alzheimer-kórral. Bár a különbségek nem mindig jelentősek, a kutatók szerint a tendencia egyértelmű: a rossz levegőminőség az agy egészségére is súlyos hatással van.

Hogyan károsítja a levegőszennyezés az agyat?

A tudósok még keresik a pontos biológiai mechanizmusokat, de több lehetséges útvonal is ismert. A szennyező részecskék belégzés után a véráramba kerülhetnek, majd eljuthatnak az agyba, ahol gyulladást és oxidatív stresszt váltanak ki. Ezek a folyamatok hosszú távon roncsolhatják az idegsejteket és a DNS-t, hozzájárulva a demencia kialakulásához és súlyosbodásához.

Barbara Maher, a brit Lancaster Egyetem professzora szerint „a szervezetnek nincs hatékony védekezése az ultrafinom részecskék ellen, amelyek a közlekedésből vagy akár a háztartási fűtésből származnak”. Ez a mindennapokban is jelen lévő kitettség magyarázhatja, miért vált a demencia globális népegészségügyi kihívássá.

A kutatás korlátai

Bár az új elemzés a legátfogóbb a maga nemében, vannak gyengeségei. A kutatók például a résztvevők lakcíme alapján becsülték meg a légszennyezésnek való kitettséget, ami nem mindig tükrözi pontosan az egyéni életmódot vagy a beltéri szennyező hatásokat. Emellett nem teljesen tisztázott, hogy az élet mely szakaszában a legkritikusabb a szennyezésnek való kitettség – a gyermekkorban, a felnőttévek során vagy az időskorban.

Nőni fog a demencia eseteinek száma

A WHO előrejelzései szerint a következő évtizedekben drasztikusan nő a demenciával élők száma. Mivel jelenleg nincs gyógymód a betegségre, a megelőzés kulcsfontosságú. Dr. Isolde Radford, az Alzheimer’s Research UK képviselője szerint „a légszennyezés nem csupán környezeti probléma – komoly és növekvő fenyegetést jelent az agyunk egészségére”.

Sürgetik a szigorúbb intézkedéseket

A kutatók és civil szervezetek egyaránt felszólítják a kormányokat, hogy szigorítsák a levegőminőségi szabályokat, csökkentsék a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátást, és támogassák a tisztább energiaforrások használatát. E lépések nemcsak a környezetet, hanem az emberek mentális és kognitív egészségét is védenék.

Forrás: Euronews