Világszerte mintegy 57 millió ember él demenciával, egy olyan állapottal, amely az agy idegsejtjeinek fokozatos pusztulásával és a kognitív képességek romlásával jár. Bár a betegség kialakulásában genetikai és életmódbeli tényezők egyaránt szerepet játszanak, egy friss kutatás szerint a légszennyezés is komoly kockázati tényező lehet.
A legnagyobb eddigi elemzés a témában
A The Lancet Planetary Health című folyóiratban közzétett tanulmány a Cambridge-i Egyetem kutatóinak munkája. A csapat 51 korábbi vizsgálat eredményeit elemezte, amelyek közel 30 millió ember adatait tartalmazták, főként magas jövedelmű országokból. Az elemzés egyértelmű kapcsolatot talált a szennyezett levegő és a demencia megnövekedett kockázata között.
A vizsgálat különösen a finom részecskék (PM2.5) és a nitrogén-dioxid (NO2) hatásait emelte ki. Ezek a szennyező anyagok elsősorban az autók kipufogógázából, az erőművek kibocsátásából, a porból és a faégetésből származnak.
Vaszkuláris demencia: nagyobb a veszély
Az adatok szerint a légszennyezés nagyobb mértékben hozható kapcsolatba a vaszkuláris demenciával, amelyet az agy vérellátásának romlása okoz, mint az Alzheimer-kórral. Bár a különbségek nem mindig jelentősek, a kutatók szerint a tendencia egyértelmű: a rossz levegőminőség az agy egészségére is súlyos hatással van.
Hogyan károsítja a levegőszennyezés az agyat?
A tudósok még keresik a pontos biológiai mechanizmusokat, de több lehetséges útvonal is ismert. A szennyező részecskék belégzés után a véráramba kerülhetnek, majd eljuthatnak az agyba, ahol gyulladást és oxidatív stresszt váltanak ki. Ezek a folyamatok hosszú távon roncsolhatják az idegsejteket és a DNS-t, hozzájárulva a demencia kialakulásához és súlyosbodásához.
Barbara Maher, a brit Lancaster Egyetem professzora szerint „a szervezetnek nincs hatékony védekezése az ultrafinom részecskék ellen, amelyek a közlekedésből vagy akár a háztartási fűtésből származnak”. Ez a mindennapokban is jelen lévő kitettség magyarázhatja, miért vált a demencia globális népegészségügyi kihívássá.
A kutatás korlátai
Bár az új elemzés a legátfogóbb a maga nemében, vannak gyengeségei. A kutatók például a résztvevők lakcíme alapján becsülték meg a légszennyezésnek való kitettséget, ami nem mindig tükrözi pontosan az egyéni életmódot vagy a beltéri szennyező hatásokat. Emellett nem teljesen tisztázott, hogy az élet mely szakaszában a legkritikusabb a szennyezésnek való kitettség – a gyermekkorban, a felnőttévek során vagy az időskorban.
Nőni fog a demencia eseteinek száma
A WHO előrejelzései szerint a következő évtizedekben drasztikusan nő a demenciával élők száma. Mivel jelenleg nincs gyógymód a betegségre, a megelőzés kulcsfontosságú. Dr. Isolde Radford, az Alzheimer’s Research UK képviselője szerint „a légszennyezés nem csupán környezeti probléma – komoly és növekvő fenyegetést jelent az agyunk egészségére”.
Sürgetik a szigorúbb intézkedéseket
A kutatók és civil szervezetek egyaránt felszólítják a kormányokat, hogy szigorítsák a levegőminőségi szabályokat, csökkentsék a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátást, és támogassák a tisztább energiaforrások használatát. E lépések nemcsak a környezetet, hanem az emberek mentális és kognitív egészségét is védenék.
Forrás: Euronews
