Kielégítetlen egészségügyi szükségletek: mely országok küzdenek leginkább az ellátással Európában?

Európában jelentős különbségek vannak abban, hogy a lakosság mennyire fér hozzá időben és megfizethető áron az egészségügyi ellátáshoz. Egy friss uniós elemzés szerint a kielégítetlen egészségügyi szükségletek aránya országonként a 0,2 százaléktól egészen 15 százalék fölé terjed. A fő okok a hosszú várólisták, a magas költségek és a hozzáférés korlátozottsága.

Nagy különbségek az EU-tagállamok között

Az Eurostat adatai alapján az EU 16 év feletti lakosságának átlagosan 3,8 százaléka számolt be kielégítetlen egészségügyi szükségletről. Cipruson szinte alig fordul elő ilyen probléma (0,2%), míg Észtországban 15,5 százalék érintett. Az adatok azt mutatják, hogy a közép- és nyugat-európai országokban – például Németországban (0,5%), Ausztriában (1,3%) és Hollandiában (1,4%) – a hozzáférés sokkal jobb, mint a dél- és kelet-európai államokban.

Görögország és Albánia a legrosszabb helyzetben

A dél-európai térségben különösen magas arányokat mértek. Albánia és Görögország esetében a lakosság több mint 13 százaléka jelezte, hogy nem kapta meg a szükséges ellátást. A probléma gyökere elsősorban a kezelések magas költsége, ami a legalacsonyabb jövedelműek körében még súlyosabb helyzetet eredményez: Görögországban például a szegényebb rétegek 23 százaléka nem jutott időben orvosi ellátáshoz.

Skandináv paradoxon: gazdag országok, magas hiány

Meglepő módon Dánia (12,2%), Finnország és Norvégia (7,5% felett) is a magasabb kockázatú országok között szerepel, annak ellenére, hogy az egészségügyi kiadások itt a legmagasabbak Európában. A fő gond nem a költségek, hanem a hosszú várólisták: Észtországban például a betegek 12 százaléka, Finnországban 7,5 százaléka emiatt maradt ellátás nélkül.

Miért nem jutnak el az emberek az orvoshoz?

A kutatás szerint a kielégítetlen egészségügyi igények két fő forrásból származnak:

• Rendszerszintű okokból (2,4%): hosszú várólisták, drága kezelések, illetve a távolság az ellátóhelytől.
• Személyes okokból (1,4%): félelem az orvostól, időhiány, a probléma alábecsülése vagy a megfelelő szakember hiánya.

Ezek az arányok együttesen adják az uniós átlagot, de országonként teljesen eltérő mintázatot mutatnak.

Jövedelmi különbségek: a szegényebbek járnak rosszabbul

A vizsgálat kimutatta, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők sokkal nagyobb arányban maradnak ellátás nélkül. Míg az EU-átlag a teljes népesség körében 2,4%, addig a legszegényebb rétegekben 3,8%, a leggazdagabbaknál viszont mindössze 1,2%. Ez a szakadék Görögországban, Finnországban és Franciaországban a legszembetűnőbb.

Mi áll az eltérések hátterében?

Szakértők szerint a különbségek oka nem kizárólag az egészségügyi kiadások szintje. A szabályozási folyamatok, a gyógyszerekhez való hozzáférés, a finanszírozási politikák és a szakemberhiány egyaránt meghatározó. Andy Powrie-Smith, az Európai Gyógyszeripari Szövetség képviselője kiemelte: egyes országokban a betegek akár hétszer hosszabb ideig várhatnak egy új kezelésre, mint másutt.

Az Eurostat arra is figyelmeztetett, hogy az eredmények önbevalláson alapulnak, így kulturális és társadalmi tényezők is befolyásolhatják az adatokat. Abban azonban a legtöbb szakértő egyetért, hogy a kielégítetlen egészségügyi szükségletek súlyos közegészségügyi problémát jelentenek, és a jövőben még nagyobb nyomást helyeznek majd az európai egészségügyi rendszerekre.

Forrás: Euronews