Magyar Péter miniszterelnök április 16-án a parlamentben, Orbán Anita külügyminiszter pedig a Facebookon jelentette be, hogy Magyarország tíz orosz diplomatát utasít ki az országból, mert a kormány szerint kémtevékenységet folytathattak Budapesten. Rácz András, a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgató-helyettese szerint ez a lépés jelentős változást jelez Magyarország orosz kapcsolataiban, és két irányba is üzen: Oroszországnak és a nyugati szövetségeseknek.
Rácz András elmondta, hogy az orosz nagykövetségeken hagyományosan jelentős számú hírszerző dolgozik, akik különböző szervezetekhez tartoznak: az SZVR a külföldi hírszerzés, a GU (korábbi GRU) a katonai hírszerzés, de az FSZB is jelen van, amely eredetileg belső elhárítással foglalkozott. Ezeknek a szervezeteknek az emberei gyakran diplomaták fedésében tevékenykednek, de lehetnek akár sofőrök vagy diplomaták házastársai is. A kémek célja, hogy humán információforrásokat szervezzenek be, amire korábban a hidegháború idején is volt példa.
A kiutasított diplomaták kilétét a magyar hatóságok nem hozták nyilvánosságra. Rácz szerint ez nem szokatlan, sem Oroszország, sem a fogadó országok nem szokták nyilvánosságra hozni az érintettek nevét, bár az akkreditációs listák változásából néha lehet következtetni. A NATO-tagállamok között létezik információcsere az ilyen esetekről, így a nevek rendszerint köröznek a szövetségen belül.
Az orosz válaszlépés várhatóan a szokásos tükörlépés lesz, vagyis ugyanannyi magyar diplomatát utasítanak ki Oroszországból, mint amennyit Magyarország küldött haza – mondta Rácz. Példaként hozta fel, hogy a csehek 2022-ben nagyszámú orosz diplomatát utasítottak ki, mire Oroszország mindig valamivel több cseh diplomatát küldött haza. Ugyanakkor az is előfordult, hogy Vlagyimir Putyin elnök személyes döntése miatt nem volt orosz válaszlépés, mint amikor Barack Obama elnöksége végén több tucat orosz diplomatát utasítottak ki az Egyesült Államokból.
Az orosz külügyi reakciók főként belföldi közönségnek szólnak – értékelte Rácz. Marija Zaharova külügyi szóvivő a ruszofóbiát emlegette, Jevgenyij Sztanyiszlavov nagykövet pedig ideológiai alapon oroszellenes retorikát említett. Ezek a nyilatkozatok leginkább belpolitikai fogyasztásra készülnek, különösen a szeptemberi oroszországi parlamenti választások közeledtével.
Felmerült az is, hogy lehet-e gazdasági válaszlépés az orosz fél részéről. Az orosz parlament felsőházának vezetője szerint a kiutasítások költségét a magyar adófizetők fizetik majd, de Rácz úgy véli, az ilyen fenyegetések inkább választási üzenetek. Az orosz parlamentnek nincs tényleges befolyása ezekre az ügyekre, a döntéseket az orosz külügyben vagy elnöki szinten hozzák meg.
A paksi atomerőmű bővítése nemzetközi szerződések alapján zajlik, de a kilépési feltételek minősített adatok. Rácz szerint nem valószínű, hogy Oroszország kiszállna a Paks II. projektből, mert számukra ez globális referenciát jelent. A Roszatom, amely a világ vezető nukleáris ipari cége, számára fontos, hogy egy EU- és NATO-tagországban valósít meg beruházást.
Rácz kitért a kémkedés különböző formáira is. Vannak, akik diplomáciai fedésben dolgoznak, őket védi a diplomáciai státusz, mások azonban úgynevezett „illegálisok”, akik éveken át építik fel új identitásukat idegen országokban. Rácz egy szlovéniai esetről is beszélt, amikor egy orosz házaspárt tartóztattak le, akiknek a gyerekei sem tudtak szüleik valódi hátteréről.
Az orosz hírszerzés számára kihívást jelent, hogy kis országokba – például Görögországba vagy a kaukázusi államokba – megfelelő nyelvtudású ügynököket találjanak. Ez Magyarországon is problémát okoz, a budapesti orosz követség munkatársai közül sokan nem beszélnek magyarul. Ha egy orosz diplomata kiválóan tud egy kisebb nyelvet, az gyanút kelthet a helyi hatóságokban.
2022 februárja után az Európai Unió országaiból több száz orosz diplomatát utasítottak ki néhány nap alatt, de Magyarország ekkor nem csatlakozott a folyamathoz. Rácz nem tud arról, hogy a rendszerváltás óta lett volna ilyen nagyságrendű orosz diplomata kiutasítás Magyarországról. Szerinte az oroszok ott növelik a követségi létszámot, ahol nincs kiutasítás, és Magyarország eddig ilyen ország volt.
Rácz hozzátette, hogy az orosz hírszerzők gyakran kihasználják a schengeni zóna előnyeit, sok műveletük fut egyszerre Európa-szerte, nemcsak Magyarországon. Magyarország mostani döntése szerinte hozzájárulhat a nyugati szövetségesek bizalmának visszaépítéséhez.
Forrás: Telex
