John Swinney skót, Michelle O’Neill északír és Rhun ap Iorwerth walesi kormányfő hétfőn Cardiffban memorandumot ír alá a brit kormányhoz intézett követeléseikről. A vasárnap megerősített brit sajtóbeszámolók szerint a három vezető referendumok kiírásának lehetővé tételét kéri Londontól.
A találkozó előtt kiadott közös nyilatkozatban Swinney azt emelte ki, hogy most először mindhárom országot függetlenségpárti miniszterelnök vezeti. A skót kormányfő szerint ez azt jelzi, hogy a jelenlegi helyzet fenntarthatatlanná vált, és Londonnak fel kell készülnie az Egyesült Királyság megszűnése utáni időkre.
Az Egyesült Királyság Angliából, Skóciából, Walesből és Észak-Írországból áll. Az angliai részeken kívül mindhárom országban függetlenségpárti kormány van hivatalban.
Skóciában az erősen EU-párti Skót Nemzeti Párt a májusi választások után immár ötödször alakíthatott kormányt. A párt azóta is újabb függetlenségi népszavazást sürget.
Skóciában 2014 szeptemberében már tartottak referendumot az elszakadásról, de akkor az ellenzők 55,3 százalékos többséggel győztek. A kérdés 2016 óta ismét napirenden van, miután a brit EU-tagságról tartott népszavazáson országosan 51,89 százalék a kilépésre voksolt, Skóciában viszont 62 százalék a bennmaradás mellett döntött.
Az SNP szerint London a skótok egyértelmű bennmaradási szándéka ellenére „kiszakította” Skóciát az Európai Unióból. A párt azt szeretné, hogy függetlenség esetén Skócia önálló országként ismét csatlakozhasson az EU-hoz.
Észak-Írországban a Sinn Féin 2022-ben többségbe került a belfasti parlamentben, ami az ír sziget 105 évvel ezelőtti megosztása óta példa nélküli volt. Michelle O’Neill, a párt alelnöke azóta az első katolikus miniszterelnök az északír kormány élén.
A Sinn Féin már a 2022-es választás után jelezte, hogy napirendre kell venni az ír sziget egyesüléséről szóló népszavazást. A párt ehhez Donald Trump amerikai elnöktől kapott támogatást, aki szombaton, félhivatalos írországi látogatásának első napján elkerülhetetlennek nevezte és támogatásáról biztosította az ír sziget újbóli egyesülését.
Walesben a májusi helyi parlamenti választásokon először a függetlenségre törekvő Plaid Cymru lett a legnagyobb frakció a 96 tagú Seneddben. A jelenlegi formájában 1999-ben létrehozott törvényhozás történetében korábban mindig a Munkáspárt volt kormányon.
Azóta Rhun ap Iorwerth vezeti a walesi kormányt.
Forrás: Index
