Sulyok Tamás köztársasági elnöki mandátuma megszűnt az alkotmánymódosítás után

Sulyok Tamás aláírta az alaptörvény legújabb módosítását, amelynek következtében megszűnt a köztársasági elnöki megbízatása. A jogszabály további jelentős változásokat vezet be több állami intézmény működésében is. Az új szabályok értelmében ideiglenesen az Országgyűlés elnöke tölti be az államfői tisztséget.

Sulyok Tamás szombaton írta alá az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely a hatálybalépését követő napon megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. A leköszönő államfő közösségi oldalán közzétett beszédében kemény bírálatot fogalmazott meg a jogszabállyal kapcsolatban, amely szerinte sérti a jogállamiságot és az intézmények függetlenségét. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az aláírás elmaradása jogsértő lett volna, ezért eleget tett kötelezettségének.

A törvényi előírások alapján Sulyok Tamás mandátumának megszűnése után Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át ideiglenesen az államfői feladatokat. Az új köztársasági elnök megválasztására harminc napon belül kerül sor titkos szavazással, az új alkotmány hatálybalépéséig vagy legfeljebb öt évre. Korábbi nyilatkozatok alapján a jövőben közvetlen elnökválasztásra is sor kerülhet.

Az alkotmánymódosítás értelmében jelentősen változnak a parlamenti képviselők, alkotmánybírók, valamint a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal vezetőinek megbízatási feltételei is. A jövőben országgyűlési képviselő legfeljebb 12 évig, illetve három cikluson keresztül töltheti be tisztségét, de ez a szabály nem vonatkozik visszamenőleg a jelenlegi képviselőkre. Az alkotmánybírók megbízatása a 70. életév betöltésével automatikusan megszűnik, és a testület tagjait kilenc évre választja majd az Országgyűlés. Az Alkotmánybíróság elnökét ezentúl a testület tagjai választják, megbízatása három évre szól.

A módosítás visszaállítja az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogkörét többek között a központi költségvetés, adók és járulékok ügyében. Megváltoznak a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének kiválasztására és visszahívására vonatkozó szabályok is: a bírák jelölhetnek vezetőket, akiket a köztársasági elnök terjeszt az Országgyűlés elé, a megbízatási idő hat évre csökken, és lehetővé válik a visszahívás bírói kezdeményezéssel.

Az új rendelkezések alapján létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, amely a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyon felkutatásával és visszaszerzésével foglalkozik majd. A hivatal vezetőit a parlament kétharmados többséggel választja meg hat évre. Emellett több, korábban sarkalatos törvénynek minősülő jogszabály módosítása is egyszerű többséggel lehetséges lesz a jövőben, például a zászló és címer használatáról, valamint egyes állami szervek működéséről szóló törvények esetében.

Az alaptörvény módosítása visszaállítja a megye elnevezést a vármegye helyett, de lehetővé teszi a kettős névhasználatot az átmeneti időszakban. Október elsejétől megszűnik az Országgyűlési Őrség. Eltörlik a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulását a költségvetési törvény elfogadásához, és kikerül az alaptörvényből a közpénz pontos meghatározása.

A módosítást az Országgyűlés 139 igen szavazattal, hat ellenszavazat mellett, tartózkodás nélkül fogadta el. Az ülésen a Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt. A jogszabály célja, hogy az új alkotmány elfogadásáig biztosítsa az állam működésének jogi kereteit, és az új alaptörvény megalkotásához szükséges alapokat megteremtse.

(Euronews)