Szeptember 30-ig kivonulnak az amerikai és más koalíciós erők Irakból, és ezzel véget ér a magyar katonai jelenlét is. A magyar katonák március 14-én távoztak az erbíli bázisról biztonsági okokból, most pedig a korábban vállalt határidő zárja le végleg a missziót.
Az Egyesült Államok és Irak 2024-ben állapodott meg arról, hogy 2026 végéig az amerikai erők elhagyják az országot, de a végrehajtás gyorsabban halad a tervezettnél. A mostani ütemezés szerint a vállalásokat szeptember 30-áig teljesítik, és ezzel egy csaknem negyedszázados amerikai katonai jelenlét ér véget a térségben.
Az Oeconomus elemzése szerint az iraki és szíriai háború 2003 és 2023 között legalább 1800 milliárd dollárjába került az Egyesült Államoknak. A Watson Institute számításai alapján a veteránok ellátásával és nyugdíjával ez az összeg 2050-re akár 2890 milliárd dollárra is nőhet.
Magyarország az Iszlám Állam ellen létrehozott nemzetközi koalíció tagjaként vett részt a műveletekben. A magyar katonák az iraki Kurdisztánban, Erbílben szolgáltak, ahol partnerképesség-építési, katonai segítségnyújtási, tanácsadói és csapatkísérő feladatokat láttak el. A misszióban legfeljebb 20, váltási időszakokban legfeljebb 40 katona szolgált.
A kormány korábban 2026. december 31-ig hosszabbította meg a küldetést, de a térség biztonsági helyzete közben megváltozott. Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja után az erbíli bázis is iráni megtorlócsapások célpontjává vált, ezért a magyar katonákat és diplomatákat március 14-én kivonták.
A magyar szerepvállalás azonban nem ér véget teljesen. A Hungary Helps és az Ökumenikus Segélyszervezet a térségben tovább folytatja a humanitárius és segélyprogramokat.
A korábbi, 2011-es amerikai kivonulás után hatalmi vákuum alakult ki, amely az Iszlám Állam felemelkedéséhez vezetett. A mostani hírszerzési értékelések szerint ettől nem tartanak: a terrorszervezet meggyengült, korlátozottak a képességei, és folyamatos katonai nyomás alatt áll.
Tavaly Irakban 12 terrortámadást regisztráltak, ezekben 5 ember halt meg.
Irak belügyminisztériuma szerint legalább hatmillió fegyver lehet közkézen az országban. A több mint 60 frakciót tömörítő, 220 ezer fős Népi Mobilizációs Erők és más önszerveződő csoportok közül nem mindegyik hajlandó letenni a fegyvert a szeptember 30-i határidőig.
Kaszim al-Abúdi bagdadi nemzetbiztonsági tanácsadó szerint egyáltalán nincs határidő a milíciák leszerelésére.
Az Iránnal szövetséges csoportok az elmúlt hónapokban többször támadták az amerikai bázisokat és a térség infrastruktúráját. Irak közben súlyos gazdasági válsággal küzd.
Az iráni háború miatt a Hormuzi-szoroson áthaladó kőolajexport a korábbi napi 3,4 millió hordóról júliusra 1,35 millió hordóra esett vissza. Augusztusban 2,3 millió hordóra nőtt, de Bagdad szerint a konfliktus már legalább 60 milliárd dolláros veszteséget okozott.
Sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok a 2027-es fiskális évben jelentősen csökkentheti az Iraknak nyújtott katonai és humanitárius segélyeket.
Forrás: Index
