A lengyel közvélemény és a politikai elit is hűvösebben viszonyul Ukrajnához, mint 2022-ben. A változás szeptember elején, a 35. karpaczi Gazdasági Fórumon is látszott, ahol Varsó már kevésbé szólt a feltétlen támogatás nyelvén.
A fórumon Ukrajna továbbra is központi téma volt, de a közönség reakciói más képet mutattak, mint a program. A „Russia After the War: What Strategy Should Europe Adopt?” című panelen két ukrán, két nyugati és egy lengyel résztvevő vitázott arról, milyen stratégiát kövessen Európa Oroszországgal szemben a háború után.
A lengyel Marek Budzisz, a Strategy & Future szakértője azt mondta, Ukrajnának saját lábra kell állnia, mert Lengyelország nem tarthat fenn korlátlan ideig egy elhúzódó háborút. A beszélgetésben Yulia Kazdobina moderátor, Oleh Dunda, Cécile Vaissié, Joachim Dic és Juraj Mesík többször félbeszakították, mire a lengyel hallgatóság bekiabálással követelte, hogy végigmondhassa az érveit.
Ez az epizód nem közvélemény-kutatás, de jól mutatta a hangulatot. Lengyelország stratégiai gondolkodásában Ukrajna túlélése továbbra is biztonsági érdek, a támogatás célja, ára és időtartama viszont már vitatott.
2022 februárjában Lengyelország példátlan társadalmi mozgósítást mutatott. Családok fogadtak be menekülteket, önkéntesek segítettek, Varsó fegyvereket adott át, és diplomáciai kampányt folytatott Kijev mellett. A Jog és Igazságosság vezette kormány ezt politikai programmá emelte, és Lengyelország Ukrajna egyik fő európai szószólója lett.
Ez a szerep mára megkopott. A CBOS 2026-os adatai szerint az ukránok iránt rokonszenvet érző lengyelek aránya a 2023-as 51 százalékról 29 százalékra esett, miközben az ellenszenvet érzők aránya 43 százalékra nőtt. Egy másik felmérésben a válaszadók 52 százaléka ellenezte további ukrán menekültek befogadását, a katonai támogatás folytatását pedig 52 százalék támogatta, 45 százalék ellenezte.
Lengyelországban nagyjából másfél millió ukrán él. Jelenlétük már nem átmeneti humanitárius ügy, hanem munkaerőpiaci, lakhatási, oktatási és jóléti kérdés is. Az elérhető adatok szerint a gazdasági hozzájárulásuk meghaladja a rájuk fordított közkiadásokat, de a politikai vitában sokszor az egyéni tapasztalatok dominálnak.
A rendőrség 2026 első felében 180, ukránok elleni, etnikai indíttatású bűncselekményről kapott bejelentést, ami 30 százalékos éves növekedés. Júliusban Wrocławban egy fiatal ukrán párt vertek meg, más városokban pedig szóbeli és fizikai támadásokról számoltak be.
A bizalmat a történelmi viták is rontják. Lengyelországban máig érzékeny kérdés a volhíniai mészárlás, amelynek során az Ukrán Felkelő Hadsereg egységei 1943-tól mintegy százezer lengyel civilt öltek meg. Ezért váltott ki felháborodást, amikor Volodimir Zelenszkij egy ukrán különleges katonai egységnek az „UPA hősei” nevet adta.
Karol Nawrocki köztársasági elnök erre válaszul visszavonta Zelenszkijtől a Fehér Sas-rendet, majd Ukrajna európai uniós csatlakozásának akadályozását is kilátásba helyezte. A CBOS szerint a kapcsolatok romlását érzékelők 45,4 százaléka a történelmi vitákat nevezte meg okként, 36,4 százalék pedig a menekülteknek járó szociális támogatásokat.
Donald Tusk kormánya továbbra is azt vallja, hogy biztonságos Ukrajna nélkül nincs biztonságos Lengyelország, de a miniszterelnök hangneme jóval mérsékeltebb, mint a PiS-é volt a háború első éveiben. Tusk „kemény üzleti” kapcsolatot helyezett kilátásba arra az esetre, ha Kijev nem veszi figyelembe a lengyel érzékenységeket, és kormánya szigorította az ukránok hozzáférését a jóléti ellátásokhoz.
A folyamat egyik nyertese Grzegorz Braun lett. A Lengyel Korona Konföderációjának vezetője ukrán zászlókat távolított el, a „lengyel társadalom ukránosításáról” beszélt, és Lengyelország ellenségének nevezte a kijevi vezetést.
Pártja egyes mérésekben 7-10 százalék között áll, az aggregált szeptemberi adatok 8 százalékot mutattak. Lengyelország ötszázalékos parlamenti küszöbe mellett ez már önálló frakciót is jelenthet.
A radikális hangok a jobbközép és jobboldali pártokra is nyomást gyakorolnak. A PiS miniszterelnök-jelöltje, Przemysław Czarnek katonai támogatási stopot követelt addig, amíg Ukrajna nem változtat történelmi politikáján, a Konföderáció pedig a Starlink finanszírozásának leállítását és az ukrán uniós csatlakozás blokkolását is felvetette.
Egy szeptemberi IBRiS-mérésben a PiS, a két Konföderáció és Mateusz Morawiecki új formációja együtt 47,1 százalékot ért el, miközben a liberális, centrista és baloldali pártok összesen mintegy 43 százalékon álltak. A mandátumbecslés szerint ez a blokk 239 helyet szerezhetne a 460 fős Szejmben.
Ukrajna nem egyik napról a másikra veszti el Lengyelország támogatását. Ami eltűnőben van, az a feltétlen politikai bázis, miközben Varsó egyre világosabban köti feltételekhez a segítséget.
Forrás: Index
