Hétfőn elfogadta az ukrán parlament a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását szabályozó törvényt, majd Volodimir Zelenszkij elnök alá is írta azt. A módosítás keddtől hatályos, és a magyar–ukrán kapcsolatok rendezésében is új helyzetet teremtett.
A törvény a nemzeti kisebbségek oktatásban használható nyelvét rendezi, és a kárpátaljai magyar közösség mellett a szlovák, román, bolgár és lengyel kisebbséget is érinti. Az ukrán parlament oktatási bizottságának tagja, Roman Hriscsuk szerint a szöveg hosszú egyeztetés után került a képviselők elé, és a bizottság egyhangúan támogatta.
Hriscsuk azt mondta, hogy a parlament egy olvasatban, további módosítások nélkül szavazta meg a javaslatot. Szerinte a jogszabály azt mutatja, hogy Ukrajna a nemzeti kisebbségeket megőrzendő értéknek tekinti.
A mostani szabályozás szerint azok az iskolák kapnak nemzetiségi státuszt, ahol a kisebbségi diákok aránya meghaladja az 51 százalékot. Ezekben az intézményekben a tanítás, a dokumentáció és a szünetekben használt nyelv is a kisebbség nyelve lehet.
Ha egy iskola nem éri el ezt az arányt, akkor nemzetiségi osztály indulhat ugyanilyen jogokkal. Ukránul csak az ukrán nyelv és irodalom, valamint az állampolgári ismeretek tantárgyat lehet tanítani ezekben az intézményekben.
Hriscsuk szerint a törvény célja az is, hogy a diákok megtanulják az államnyelvet. Ezt azonban már nem ez a jogszabály szabályozza.
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a törvényt történelmi dokumentumnak nevezte. Azt mondta, hogy az elfogadott szöveg olyan nyelvhasználati garanciákat ad, amelyeket korábban az ukrán törvényhozás nem vállalt fel.
Zubánics szerint a száz magyar diákot oktató iskolák közül csak nyolc nem éri el az 51 százalékos küszöböt. Ezekben nemzetiségi osztály formájában biztosítható marad a magyar nyelvű oktatás.
Azt is közölte, hogy ha egy iskola megkapja a nemzetiségi státuszt, azt addig tarthatja meg, amíg a kisebbségi tanulók aránya 20 százalék alá nem csökken. A nemzetiségi iskolákban az igazgatónak vagy a helyettesének beszélnie kell az adott kisebbség nyelvét.
A törvény a szülőknek is szerepet ad. Ukrán nyelvű órát csak akkor lehet bevezetni a nemzetiségi iskolában vagy osztályban, ha ezt a szülők kétharmada támogatja.
Magyar Péter az Országgyűlésben azt mondta, hogy az ukrán fél a tervezettnél korábban teljesítette vállalását. Szerinte ez jó jel a két ország kapcsolatainak újjáépítésére.
A politikus hozzátette, hogy a bizalom helyreállításához mindkét országnak tennie kell. Beszélt arról is, hogy a csütörtök-pénteki uniós csúcstalálkozón várhatóan találkozik Zelenszkijjel.
Orbán Anita külügyminiszter már a Rada szavazása előtt azt mondta Luxembourgban, hogy fontos a vállalások teljesítése. Kora este Magyar Péter és Orbán Anita is arról írt a Facebookon, hogy Zelenszkij aláírta a törvénymódosítást, és azt kihirdették.
A jogszabály elfogadása azért is lényeges, mert ez volt a fő akadálya annak, hogy a magyar kormány támogassa az Ukrajnával folytatott uniós csatlakozási tárgyalások megindítását. A júniusi politikai megállapodás után Magyarország már nem ellenezte két további tárgyalási klaszter előkészítését.
Az ukrán parlamentnek 2027-ben további törvényeket is el kell fogadnia. Ezek között szerepel a kisebbségek politikai képviseletének szabályozása is.
Magyar Péter korábban a Helsingin Sanomatnak azt mondta, hogy nem kíván fegyveres segítséget nyújtani Ukrajnának, és nem engedélyezi a fegyverszállítmányok magyarországi továbbítását sem.
Az ukrán igazságügyi minisztérium már készíti azt a választási tervezetet, amely a kisebbségi jogok további rendezését érinti. Zubánics László szerint az ehhez szükséges javaslatokat Ukrajna megkapta az EU-tól.
A magyar diákok magyarul érettségizhetnek, és a később ukránul tanítandó Ukrajna történelme tantárgyból is magyarul vizsgázhatnak. Zubánics szerint a magyar nyelvből választható érettségi tantárgy bevezetése másfél éven belül megvalósulhat.
Forrás: Telex
