Rendszeresen terjednek hírek arról, hogy egy-egy 100 vagy 50 forintos tízezreket ér, ha az ember megtalálja a visszajáróban. A legtöbb ilyen érme valójában a névértékét éri. Van viszont néhány évjárat, emlékváltozat és veréshiba, amelyért a gyűjtők valóban fizetnek. Összeszedtük, melyek ezek, és hogyan derítheted ki, mit tartasz a kezedben.
Forgalmi emlékérmék: melyikből mennyi készült?
A Magyar Nemzeti Bank 2002 óta bocsát ki forgalmi érme emlékváltozatokat. Ezek a megszokott címletek, amelyeknek egyik oldalán a szokásos kép helyett egy évfordulóhoz vagy eseményhez kötődő ábra látható. Törvényes fizetőeszközök, ugyanúgy lehet velük fizetni, mint bármelyik másik érmével. Az MNB adatai szerint a 10, 20, 50 és 100 forintos címletből az alábbiak készültek:
- 100 forint: Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója (2002, 1 millió), a Magyar Pénzmúzeum megnyitása (2022, 2 millió), 175 éves a Magyar Honvédség (2023, 1 millió), 100 éves az MNB (2024, 2 millió), Nagy László születésének 100. évfordulója (2025, 1 millió).
- 50 forint: ez a leggyakoribb emlékcímlet. Az uniós csatlakozás (2004, 1 millió), a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, a Magyar Vöröskereszt, az 1956-os forradalom és a Római Szerződés évfordulója (2005–2007, egyenként 2 millió), majd 2015 és 2021 között a nemzeti emlékhelyek, a 70 éves forint, a vizes, a jégkorong-, a birkózó- és a vívó-világbajnokság, a Családok éve, a tűzoltóság és az Eucharisztikus Kongresszus (egyenként 2 millió). Később a 75 éves Mentőszolgálat (2023) és II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója (2026), mindkettő 1 millió darabban.
- 20 forint: Deák Ferenc születésének 200. évfordulója (2003, 1 millió) és a járvány idején helytállók előtt tisztelgő „Tisztelet a hősöknek” (2020, 2 millió).
- 10 forint: József Attila születésének 100. évfordulója (2005, 27 000) és a „Tisztelet a hősöknek” (2020, 2 millió).
Egymillió vagy kétmillió darab gyűjtői szemmel nem kevés. Ezek az érmék a boltokban is forgalomba kerültek, így egy kopott, visszajáróként kapott Kossuth-százas vagy tűzoltós ötvenes a névértékét éri. A gyűjtők elsősorban a verdefényes, vagyis forgalomban sosem volt példányokat keresik, eredeti csomagolásban.
Ezeket a Magyar Pénzverő a kibocsátáskor maga is árulja, a névértéknél jóval drágábban. A Nagy László-százas 20 darabos rolnija bruttó 9900 forintba került, miközben a benne lévő érmék névértéke 2000 forint. A Rákóczi-ötvenesből 50 darabos rolnit 7500 forintért adtak, 2500 forint névérték mellett. Ez a felár a gyűjtői kiszerelésért jár, és nem jelenti azt, hogy a pénztárcádban lévő példány is ennyit érne.
A kivétel: a József Attila-tízes
A listában egyetlen valóban kis példányszámú érme van: a 2005-ös József Attila 10 forintos. Az MNB tájékoztatása szerint 27 000 darab készült belőle, ebből 15 000 extra minőségű veret a 2005-ös gyűjtői érmesorba, 12 000 pedig sorszámozott díszcsomagolásba került. Vagyis ez az érme nem került a boltok kasszáiba. Ha valaki mégis ilyet kap visszajáróként, az egy kibontott gyűjtői példány.
Évjáratok, amelyek csak gyűjtői sorban készültek
Kevesen tudják, hogy egyes években a 10, 20, 50 és 100 forintosból nem vertek forgalmi érmét, csak néhány ezer darabot a gyűjtőknek szánt évi érmesorokba. A Forint Portál numizmatikai katalógusa szerint ilyen például:
- az 1992-es évjárat mind a négy címletből (egyenként 2000 darab, gyűjtői kivitelben; az MNB szerint az új érmesorozat kibocsátása 1993-ban indult),
- a 10 forintos 1998, 1999, 2000, 2010 és 2011,
- a 20 forintos 1997 és 2002 között, valamint 2010 és 2011,
- az 50 forintos 1998, 1999, 2000, 2002, 2005, 2010 és 2011,
- a 100 forintos 1999 és 2003 között (a Kossuth-emlékváltozat kivételével), valamint több későbbi évben, például 2005, 2006, 2009–2011, 2013, 2014 és 2016.
Ezekből az évjáratokból évente 7000–8000 darab készült. A katalógus szerint ritkán egy-egy példány mégis felbukkan a forgalomban, mert a verde a sorokhoz szükségesnél valamivel többet vert. A Forint Portál a 2012-es 50 és 100 forintosnál is mindössze 52 010, a 2015-ös 100 forintosnál 5010 darabot tüntet fel. Ha ilyen évszámot látsz egy forgalomból származó érmén, azt érdemes félretenni és szakemberrel megnézetni.
A régi, egyszínű 100 forintos
A mai kétszínű, bimetál százas előtt egy egyszínű, sárgás rézötvözetből készült, címeres 100 forintos volt forgalomban. Az MNB nyilvántartása szerint ezt 1993-ban bocsátották ki és 1998. december 31-én bevonták, tehát ma már nem fizetőeszköz, csak gyűjtői értéke lehet. Ebből is az 1992-es évjárat a ritka, mert csak gyűjtői kivitelben készült, és a Forint Portál szerint az 1997-es és 1998-as egyszínű százas is csak gyűjtői sorba került. Az 1993 és 1996 közötti évjáratokból viszont évente több százezer vagy több millió darab készült, ezért egy kopott régi százas általában keveset ér.
A mai százasoknál is volt változás: 2019-től az acél alapanyag helyett réz-nikkel-cink ötvözetből verik őket. Az MNB szerint a két változat kinézetre gyakorlatilag nem különböztethető meg, és mindkettő törvényes fizetőeszköz, ettől tehát egyik sem lesz ritkaság.
Változatok és hibás veretek
Egy érme attól is lehet keresett, hogy a sorozat többi darabjától eltér. A legismertebb példák:
- Az 1993-as „részletszegény” 50 forintos. Az első vereteken a kerecsensólyom kevésbé részletes: a csőr felső kávája alig nyúlik túl az alsón, a madár alatti fatönkön nincsenek évgyűrűk, a szárny fedőtollain pedig pontozott, lyukacsos minta látható. A verőtöveket az év elején javították, ezért két változat létezik. A Forint Portál szerint az előfordulások alapján néhány ezer darab lehet belőle. A bulvárhírekkel szemben a zaol.hu beszámolója szerint egy kopott példány csak néhány ezer forintot ér.
- A 2002-es Kossuth-százas kötőjel nélkül. A katalógusok ismernek egy változatot, amelyen a két évszám között hiányzik a kötőjel.
- Elfordult veret. Ha az érme két oldala a szokásostól eltérő szögben áll egymáshoz képest, az verés közbeni hiba. Minél nagyobb az eltérés, annál keresettebb. A 168.hu beszámolója szerint egy nagyjából 100 fokban elfordult százas 2024-ben 15 000 forintért, egy 76 fokos húszas 8000 forintért kelt el.
- Elcsúszott vagy hiányzó betét. A kétszínű érméknél előfordul, hogy a belső rész nem középen ül. A 200 forintosnál ez a gyűjtők által „tükörtojásnak” nevezett hiba, erről és a hosszú vízvonalas változatról a különleges 200 forintos érmékről szóló cikkünkben írtunk részletesen.
Nem minden furcsa érme hibás veret. A forgalomban megkarcolódott, elszíneződött, meghajlott vagy összenyomott érme sérült érme, és nem ér többet a névértékénél.
Mitől függ, mennyit ér valójában?
Egy ritka évjárat vagy változat sem ér automatikusan sokat. Az árat három dolog határozza meg leginkább:
- az állapot: a verdefényes, karcmentes példány többszörösét érheti egy forgalomban kopott darabnak,
- a kivitel és a csomagolás: az eredeti, bontatlan érmesor, díszcsomagolás vagy rolni többet ér, mint a kiszedett érme,
- a valódi kereslet: az számít, hogy mennyit fizettek ténylegesen hasonló darabokért, nem az, hogy mennyit kérnek érte.
Hogyan ellenőrizd?
Először az évszámot nézd meg, és vesd össze a fenti listával vagy egy numizmatikai katalógus évjárat-táblázatával. A forint érméken kötelező elem a „BP.” verdejel, amely a budapesti pénzverőre utal. Ha ez hiányzik, vagy furcsán néz ki, az gyanús. Egy egyszerű nagyítóval jól látszanak a változatok apró eltérései, például a részletszegény ötvenes csőre vagy a hiányzó kötőjel. Az elfordult veretet úgy veheted észre, ha az érmét a függőleges tengelye körül megfordítod, és összehasonlítod egy ugyanilyen címletű, közönséges példánnyal.
Az érmét ne tisztítsd, ne dörzsöld és ne polírozd, mert ezzel a gyűjtői értéke csökken.
Hol adható el?
Értékes darabnál érdemes több helyről árajánlatot kérni. Szóba jöhetnek a numizmatikai kereskedések és aukciósházak, valamint a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének klubjai és börzéi, ahol a gyűjtők egymás között is cserélnek, vásárolnak. Az online piactereken is el lehet adni, de ott neked kell bizonyítanod, hogy valóban ritka darabról van szó, ezért jó minőségű, mindkét oldalról készült fotó kell.
A hirdetési ár nem eladási ár
A leggyakoribb csapda, hogy a hírek és a hirdetések kérőárakat mutatnak. Az aukciós és apróhirdetési oldalakon, például a Vaterán vagy a Jófogáson, bárki bármennyit kérhet egy érméért. Ebből nem következik, hogy valaki ennyit ki is fizet. A Pénzcentrum 2024-es cikke szerint a József Attila-tízesért a Vaterán 35–45 ezer forintot is kértek, miközben egy numizmatikus 2018-ban 4–5 ezer forintra becsülte az értékét.
Ha tudni szeretnéd, mennyit ér egy érme, a lezárult, ténylegesen elkelt tételeket nézd, vagy kérdezz meg egy kereskedőt, gyűjtőt. Óvatos legyél azokkal a hirdetésekkel is, amelyek egy közönséges, millió darabos érmét „ritka” vagy „hibás” jelzővel próbálnak eladni, és azokkal a vevőkkel, akik valódi ritkaságot meglepően olcsón akarnak megvenni tőled.
Röviden
- Ér valamit az emlékváltozat? Az 1–2 milliós példányszámú emlékérmék a forgalomban a névértéküket érik, a gyűjtők a verdefényes, csomagolt darabokat keresik.
- Melyik a valódi ritkaság? A József Attila-tízes (27 000 darab), és azok az évjáratok, amelyek csak gyűjtői érmesorban készültek, például az 1992-es.
- Mi a helyzet a régi százassal? Az egyszínű 100 forintost 1998 végén bevonták, a legtöbb évjárata keveset ér, kivéve a csak gyűjtői sorban vert 1992-es, 1997-es és 1998-ast.
- Hibás veretek: részletszegény ötvenes, kötőjel nélküli Kossuth-százas, elfordult veret; az áruk az állapottól függően jellemzően néhány ezer forintnál kezdődik.
- Hogyan ellenőrizd? Évszám, „BP.” verdejel, nagyító, és összehasonlítás egy katalógussal.
- Mennyit ér? Amennyit ténylegesen fizetnek érte, nem amennyit egy hirdetésben kérnek.
