Az európai koporsógyártók Brüsszel segítségét kérik a kínai importtal szemben, mert szerintük az olcsó ázsiai termékek veszélybe sodorják a vállalkozásaikat. Az iparági szereplők a Politico beszámolója szerint dömpingellenes eljárást készítenek elő, és már egyeztettek az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekért felelős tisztviselőivel.
A gyártók egy új érdekképviseleti koalíciót hoztak létre, amely adatokat gyűjt a termelési költségekről, az alapanyagokról, a bérekről és a gyárkapunál alkalmazott árakról. A céljuk az, hogy összehasonlíthatóvá tegyék az európai és a kínai termékeket, és bizonyítsák: a kínai cégek tisztességtelenül alacsony áron adják el a koporsóikat az uniós piacon.
Folco Ciulli, a beadvány előkészítését koordináló tanácsadó szerint az elmúlt öt évben az európai koporsógyártók mintegy negyede megszűnt. A vállalkozások száma a korábbi 120-ról körülbelül 90-re csökkent, a megmaradt cégek pedig csak a kiesett termelés felét tudták átvenni.
A gyártók szerint a fő gond az árkülönbség. Becsslésük alapján egy koporsó előállítása Kínában nagyjából harmadannyiba kerül, mint egy hasonló terméké Olaszországban, akkor is, ha ugyanazt a fafajtát használják fel.
Az iparág képviselői szerint a különbség mögött több tényező áll. Úgy vélik, a kínai vállalatok olcsóbb munkaerőhöz és kedvezőbb alapanyag-beszerzési láncokhoz jutnak, ami tovább erősíti az árversenyüket.
A helyzetet szerintük az Egyesült Államok vámemelései is súlyosbíthatják. Attól tartanak, hogy egyes kínai termelők az amerikai piac helyett Európában próbálják majd értékesíteni a termékeiket.
Az alacsony ár önmagában még nem bizonyít dömpinget. Az uniós szabályok alapján a gyártóknak azt is igazolniuk kell, hogy a kínai cégek a normál értékük alatt adják el a koporsókat, ez érdemi kárt okoz az európai iparágnak, és a kárt a dömpingelt import váltja ki.
A koalíció ezért részletesen vizsgálja a piacot. A gyártók azt is gyanítják, hogy a Kínából érkező koporsók egy része nem a megfelelő vámtarifaszám alatt lép be az Európai Unióba.
Emiliano Inguscio matematikus, akit az iparág a kereskedelmi és termelési adatok elemzésével bízott meg, úgy számolt, hogy Olaszországban évente mintegy 30 ezer koporsónak megfelelő megmagyarázatlan eltérés jelenik meg a statisztikákban. A szakértő szerint a kereslet jól becsülhető, mert szorosan követi a halálozások számát.
Inguscio szerint a belföldi termelés, az import, az export és a készletváltozások alapján nagyjából meg kellene határozhatónak lennie a piacon elérhető mennyiségnek. Az egyik lehetséges magyarázat az lehet, hogy egyes kínai koporsók lapra szerelve érkeznek Európába, és a vámhatóságok fa alkatrészként tartják nyilván őket.
A gyártók ezt „IKEA-kiskapunak” nevezik, mert szerintük a termékeket az uniós belépés után szerelik össze. Az Európai Bizottság ugyanakkor közölte: a szétszerelt termékek is készterméknek számíthatnak, ha már rendelkeznek az összeállított áru alapvető tulajdonságaival.
A koalíció egy másik lehetőséget is vizsgál. Eszerint koporsók más áruk csomagolásaként is bekerülhetnek az uniós piacra.
Az Európai Bizottság szeptemberben közzétett kereskedelemvédelmi jelentése szerint 2025-ben 32 új vizsgálat indult az Európai Unióban. Ez megközelítette az előző év rekordját.
A koporsógyártók a gyertyagyártók esetét is figyelik. A Bizottság januárban 56 és 60 százalék közötti dömpingellenes vámot vetett ki a kínai gyertyákra, az érintett európai ágazatban pedig mintegy 80 vállalat és 9 ezer munkavállaló érdekelt.
