Súlyos szegénységben élnek az európai romák – az EU nem teljesíti a vállalt célokat

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) friss jelentése szerint a roma közösségek továbbra is jelentős társadalmi hátrányokat szenvednek el Európa-szerte. A 2025 októberében nyilvánosságra hozott adatok alapján az EU-tagállamok nem haladnak megfelelő ütemben a 2030-ig meghatározott uniós roma stratégia céljainak megvalósítása felé. A dokumentum szerint a romák helyzete a legtöbb területen nemhogy javult volna, hanem sok esetben tovább romlott az elmúlt években.

A jelentés megállapította, hogy a roma és vándorló népesség körülbelül 70 százaléka él szegénységben, ami több mint négyszerese az EU-s átlagnak. A foglalkoztatottsági arány is jelentősen elmarad az uniós értékektől: míg az EU-ban átlagosan a felnőttek 75 százaléka rendelkezik munkahellyel, addig a romák körében ez az arány csupán 51 százalék. A hátrányok már a gyermekkorban jelentkeznek: a roma gyerekek alig több mint fele jár óvodába vagy előkészítő intézménybe, szemben az EU-s átlag 95 százalékkal. A középfokú oktatás befejezése terén még élesebb a kontraszt: míg az uniós átlag 84 százalék, a roma diákok körében mindössze 33 százalék.

Az álláskeresés során tapasztalt diszkrimináció is növekvő tendenciát mutat. A romák 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy álláskeresés közben hátrányos megkülönböztetés érte – ez több mint kétszerese a 2016-os FRA-jelentésben mért 16 százaléknak. A jelentés szerint ez a tendencia azt mutatja, hogy a társadalmi előítéletek nem csökkennek, hanem egyes országokban akár erősödnek is.

Siobhán McInerney-Lankford, az FRA egyenlőségi, roma és szociális jogokért felelős vezetője az EU Observernek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az uniós országok meglehetősen lassan és következetlenül hajtják végre azokat az átfogó integrációs stratégiákat, amelyek valós megoldást nyújthatnának a strukturális egyenlőtlenségek kezelésére. A jelenlegi helyzetet szerinte magas szegénységi ráta, rossz lakáskörülmények, alacsony foglalkoztatottság, korai iskolaelhagyás és rövidebb élettartam jellemzi – ezek mind generációkon átívelő problémákat jelentenek az európai romák számára.

Az Európai Bizottság 2020-ban mutatta be a 2020–2030 közötti időszakra vonatkozó egyenlőségi és roma befogadási stratégiáját, amely ambiciózus célokat tűzött ki: ilyen például a roma népesség többségének kiemelése a szegénységből, valamint a roma és vándorló gyermekek legalább 70 százalékos óvodai beiskolázási arányának elérése. A FRA azonban mostani jelentésében arra figyelmeztet: várhatóan egyik uniós tagállam sem fogja teljesíteni ezeket a célokat a jelenlegi ütem és elkötelezettség mellett.

További aggodalomra ad okot, hogy egyes országokban az uniós forrásokat – ahelyett hogy az integrációt segítenék – a romák szegregációjának fenntartására vagy közvetett támogatására használják fel. Ez a gyakorlat ellentétes az EU alapértékeivel, és aláássa a befogadásra és részvételre épülő közösség eszméjét.

A jelentés egyértelmű üzenetet fogalmaz meg az EU döntéshozói felé: a jelenlegi intézkedések és politikák nem elegendők ahhoz, hogy érdemi változást hozzanak a roma közösségek életében. Ha az Európai Unió valóban elkötelezett az egyenlőség és társadalmi befogadás mellett, akkor sürgős, hatékony és következetes intézkedésekre van szükség – nem csupán szimbolikus célkitűzésekre.

Forrás: Euronews