A befektetési arany adózása Magyarországon: amit érdemes tudni, mielőtt eladnád a rudat vagy érmét

Az arany évszázadok óta az egyik legbiztosabb értéktartó eszköz. Válságok, infláció vagy tőzsdei zuhanások idején is sokan fordulnak hozzá menedékként, hiszen a nemesfém kézzelfogható, és nem függ sem a pénzpiacok, sem a kormányok döntéseitől.

Magyarországon egyre több magánszemély vásárol befektetési aranyat, ám kevesen tudják pontosan, milyen adózási szabályok vonatkoznak rá, amikor később értékesítik.

A vásárlás önmagában egyszerű: kiválasztjuk a megfelelő aranyrudat vagy érmét, kifizetjük, és biztonságos helyen tároljuk. A valódi kérdések viszont az eladásnál kezdődnek. Kell-e adót fizetni, ha nyereséggel adjuk el? Milyen papírokat érdemes megőrizni? És mi történik, ha évek múltán már nincs meg a számla?

Mit nevez a jog befektetési aranynak?

Ahhoz, hogy egy aranytárgy valóban befektetési aranynak minősüljön, bizonyos feltételeknek meg kell felelnie. A szabályozás szerint a rúd vagy lemez legalább 995 ezrelék tisztaságú kell legyen, vagyis a fém szinte teljes egészében aranyból áll. A legtöbb piacon kapható aranyrúd 999,9-es finomságú, ami a legmagasabb minőséget jelenti.

Az aranyérméknél kissé bonyolultabb a helyzet. Csak azokat tekinti a jog befektetési aranynak, amelyek legalább 900 ezrelékes tisztaságúak, az adott országban hivatalos fizetőeszközként forgalomban voltak, és a piaci áruk nem haladja meg jelentősen a bennük lévő arany értékét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy érme túl drága a nemesfémtartalmához képest, inkább gyűjtői darabnak számít, és már nem tartozik az adómentes kategóriába.

Miért fontos az áfamentesség?

A befektetési arany adózása során egyik legnagyobb előnye, hogy vásárláskor nem terheli általános forgalmi adó. Ez nem tűnik látványosnak, de pénzügyileg jelentős különbség: a 27%-os hazai áfa nélkül az aranyrúd vagy érme jóval kedvezőbb áron szerezhető be, mint egy azonos értékű, de adóköteles termék.

Ez az előny azonban csak akkor érvényes, ha a termék minden szempontból megfelel a befektetési aranyra vonatkozó követelményeknek. Ezért lényeges, hogy a vásárlásról mindig hivatalos számlát kapjunk, és azt gondosan eltegyük. Nemcsak azért, mert ez igazolja a tisztaságot és a származást, hanem mert az adózásnál is kulcsszerepe lesz.

Ha ugyanis később eladjuk az aranyat, a számla alapján tudjuk bizonyítani, mennyiért vásároltuk. Ez dönti el, hogy pontosan mekkora lesz a jövedelmünk, és mennyi adót kell fizetnünk.

Az arany eladásának adózása

Az eladás során keletkező bevétel az adózás szempontjából az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem kategóriájába tartozik. Ez azt jelenti, hogy a nyereség után személyi jövedelemadót kell fizetni.

A szabály egyszerű, ha rendelkezünk bizonylattal. Tegyük fel, hogy 2020-ban 800 000 forintért vettünk egy 1 unciás aranyrudat, majd 2025-ben 1 000 000 forintért adjuk el. A nyereségünk ebben az esetben 200 000 forint, és erre számoljuk a 15% személyi jövedelemadót, ami 30 000 forintot jelent.

Más a helyzet, ha nincs meg a számla. Ilyenkor a törvény vélelmet alkalmaz, és az eladási ár 25%-át tekinti jövedelemnek. Ugyanennél az 1 000 000 forintos eladási árnál ez 250 000 forint jövedelmet jelent, aminek 15%-a, vagyis 37 500 forint az adó. Látható, hogy a bizonylatok hiánya nemcsak adminisztrációs kellemetlenség, hanem tényleges pénzveszteség is lehet.

Mikor nem kell adót fizetni?

Van néhány kivétel, amikor az arany eladása után nem kell adózni. Ha az adott évben az ingó vagyontárgyak eladásából származó összes jövedelmünk 200 000 forint alatt marad, akkor nincs adófizetési kötelezettségünk. Sőt, ha a teljes bevétel nem éri el a 600 000 forintot, akkor jövedelmet sem kell megállapítani, vagyis az eladás az adóbevallásba sem kerül be.

Ha viszont ennél nagyobb összegű nyereségünk van, az már bevallandó, és a 15% személyi jövedelemadó megfizetése kötelező. A jó hír az, hogy más közteher nem terheli ezt a bevételt: nem kell társadalombiztosítási járulékot vagy szochót fizetni, kizárólag a jövedelemadót.

Mire figyeljünk eladás előtt?

Az adózási szabályok mellett érdemes a gyakorlati részleteket is átgondolni. A legtöbb aranykereskedő kizárólag a hivatalos befektetési kategóriába tartozó rudakat és érméket vásárolja vissza, vagyis a származás igazolása elengedhetetlen.

Fontos, hogy az arany ne legyen megsérülve, karcos vagy meghajlott, mert ez értékcsökkenést okoz. A csomagolást, tanúsítványt és a számlát mindig együtt tároljuk, lehetőleg tűz- és vízálló helyen. Egy sérült tok vagy hiányzó papír akár több százalékos árengedményt is eredményezhet a visszavásárlásnál.

Érdemes továbbá azt is tudni, hogy a kereskedő nem von le adót helyettünk, és nem jelenti le az ügyletet az adóhatóságnak. A bevallás mindig a mi feladatunk, ezért ha nem vagyunk biztosak a teendőkben, jobb, ha adótanácsadóhoz fordulunk.