A Roszatom közlése szerint a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara a vállalat javára döntött a finnországi Hanhikivi-1 atomerőmű körüli jogvitában. Az orosz cég szerint a testület jogszerűtlennek minősítette, hogy a finn Fennovoima 2022 májusában felbontotta a szerződést.
A vita a meghiúsult, 7 milliárd eurós Hanhikivi-1 projektről szól, amelynek építését 2013-ban indították el. A Roszatom állítása szerint a bíróság azt is megállapította, hogy a beruházás a leállítás idején jól haladt.
„A mai győzelem fontos, de nem végleges. Különböző bírósági fokon továbbra is bizonyítani fogjuk, hogy igazunk van a finn projekttel kapcsolatban” – mondta Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója.
A Fennovoima nem reagált azonnal a megkeresésre.
A finn fél 2022 májusában lépett ki a projektből, és a döntést a jelentős késedelmekkel, valamint a politikai kockázatokkal indokolta. A lépés röviddel azután történt, hogy Oroszország megindította a háborút Ukrajnában.
Az 1,2 gigawattos erőmű építésére vonatkozó szerződést a Fennovoima konzorciummal kötötték meg. Ebben a finn érdekelt felek, köztük a Fortum, az Outokumpu és az SSAB, eredetileg egy közös vállalaton keresztül kétharmados részesedést birtokoltak, az orosz fél pedig egyharmadot.
A Fennovoima a projekt leállítása után beszüntette a működését, és azóta főként jogi eljárásokkal foglalkozik.
Magyarországon is figyelmet kapott a Roszatom és a Fennovoima ügye, mert a Paks 2 beruházás körül is vita zajlik. Magyar Péter augusztusban a kormányzati sajtótájékoztatón azt mondta: „Nem igazán látom, hogy ők tartották volna a szerződéshez magukat”.
Magyar Péter előzményei között szerepelt, hogy Alekszej Lihacsov augusztus 13-án orosz újságíróknak beszélt a paksi projekt állásáról. A Roszatom vezérigazgatója akkor azt mondta, hogy az építkezés felgyorsult, és a vállalat tartja magát a magyar megrendelővel egyeztetett ütemtervhez.
Lihacsov szerint februárban megtörtént az első betonöntés az 5. blokk reaktorépületének alapozásánál. Azt is közölte, hogy az alapozás jelenleg mintegy 80 százalékos készültségű, és eddig több mint 18 ezer köbméter betont dolgoztak be az alaptestbe.
A Roszatom vezetője azt mondta, hogy az 5. blokk reaktorépületének alapozása a tervek szerint még a tél beállta előtt elkészül. Magyar Péter ugyanakkor augusztusban arról beszélt, hogy a Paks 2 teljes körű átvilágítása zajlik, és szerinte a költségek már az eredeti összeg duplájára rúghatnak.
„Ha tartották volna a szerződést, akkor 2024-ben már működnie kellett volna Paks 2-nek” – fogalmazott, és hozzátette, hogy a beruházás eredeti határidejei már biztosan nem teljesülnek.
Magyar Péter azt is mondta, hogy nem minden késedelemért a Roszatom felelős, de szerinte a vállalatnak is van felelőssége. Lihacsov közben arról beszélt, hogy egy hónapja megváltozott a Paks II. Atomerőmű Zrt. vezetése, és az új vezetéssel már kialakították a munkakapcsolatot.
A Roszatom vezérigazgatója azt is közölte, hogy a magyar kormánnyal továbbra is készen állnak a párbeszédre, és „tényszerű és számszerűsíthető” válaszokat adnának minden kérdésre. Azt állította, hogy eddig nem kaptak megkeresést.
Lihacsov végül azt mondta, hogy a Paks II. Atomerőmű építési projektjének bármilyen további késedelme, amely a főbb paramétereinek felülvizsgálatából ered, hatással lenne az ország fejlődésére és a lakosság jólétére.
Forrás: Világgazdaság
