Jelentősen javította a német gazdaság idei kilátásait az Institut der deutschen Wirtschaft (IW), amely friss őszi előrejelzésében 2026-ra már 1,2 százalékos GDP-növekedést vár. Az intézet korábban még csak 0,4 százalékos bővüléssel számolt, vagyis alig néhány hónap alatt megháromszorozta a prognózist.
A kölni kutatóintézet szerint az optimistább kép mögött főként az első félév a vártnál erősebb teljesítménye áll. Az IW azt is kiemelte, hogy az év egészében már érezteti hatását az a hitelből finanszírozott különalap, amelyből Berlin az infrastruktúra korszerűsítését és más állami beruházásokat fedez.
Az intézet ugyanakkor nem lát klasszikus fellendülést. Azt várja, hogy a gazdasági dinamika a második félévben ismét lassulhat.
Az első félévi exportot részben egyszeri tényezők húzták fel. Az iráni háború miatt kialakult ellátási kockázatokra több vállalat készletek felhalmozásával reagált, ami többek között a német vegyipari és elektrotechnikai termékek iránti keresletet is növelte. Az IW szerint ez a hatás fokozatosan kifuthat.
A belföldi kereslet közben jóval gyengébb maradhat. Az intézet szerint a magas energiaárak továbbra is fékezik a háztartások fogyasztását, amely az idén mindössze 0,3 százalékkal nőhet. Az infláció valamivel 2,5 százalék felett alakulhat.
A német munkaerőpiacon is romlást várnak. Az IW szerint a regisztrált munkanélküliek száma megközelítheti a hárommilliót, ami 6,3 százalékos munkanélküliségi rátának felelne meg.
Az építőipar gyenge teljesítménye is fennmaradhat, ezért az idei növekedés egyik fő motorja az állam lehet. Ennek ára a költségvetési hiány emelkedése: az IW körülbelül a GDP 4 százalékára teszi az idei deficitet, az államadósság pedig az év végére a GDP nagyjából 66 százalékára nőhet.
2027-re az intézet már valamivel 1 százalék alatti növekedést vár. Ez még mindig visszafogott tempó, de Németország az elmúlt évek stagnálása és visszaesése után két egymást követő növekedési évvel is fordulatot érne el.
Németország Európa legnagyobb gazdasága marad. Az Eurostat szerint 2025-ben a német GDP mintegy 4,5 ezermilliárd euró volt, ami az EU teljes gazdasági teljesítményének 23,8 százalékát adta. Franciaország részesedése 15,8, Olaszországé 12 százalék volt.
Ez a magyar gazdaságra is közvetlenül hat. A KSH adatai szerint 2025-ben Németország volt Magyarország legfontosabb árukereskedelmi partnere: 11 939 milliárd forint értékű német áru érkezett az országba, a magyar export Németországba pedig 14 779 milliárd forintot tett ki. A kétoldalú áruforgalom így megközelítette a 27 ezer milliárd forintot.
A KSH 2024-es adatai alapján a német irányítás alatt álló magyarországi vállalatok 26 287 milliárd forintos árbevételt értek el. Ezek a cégek több mint 233 ezer embert foglalkoztattak Magyarországon.
A német konjunktúra javulása ezért a magyar ipari megrendelésekben is megjelenhet. A német ipar gyengélkedése az elmúlt években a magyar feldolgozóipar egyik fékező tényezője volt.
Az IW szerint a növekedés jelentős része állami beruházásokból és átmeneti exporthatásokból származik, miközben a magas energiaárak, a gyenge fogyasztás, az építőipari válság, a kereskedelmi konfliktusok és a geopolitikai bizonytalanság továbbra is kockázatot jelentenek.
Forrás: Világgazdaság
