Feltételes szabadságra bocsátják Nicolas Sarkozyt – a volt francia elnök továbbra is bírósági felügyelet alatt marad

PÁRIZS — Nicolas Sarkozy volt francia elnök feltételesen szabadlábra kerülhet, miután a bíróság engedélyezte, hogy a korrupció és befolyással való visszaélés miatt kiszabott börtönbüntetésének hátralévő részét felügyelet mellett, otthon töltse le. A döntés nem jelenti a büntetés megszüntetését — Sarkozy továbbra is elektronikus nyomkövetőt visel, és a hatóságok rendszeresen ellenőrzik mozgását.

A volt államfőt 2021-ben ítélték el három év börtönre, amelyből kettőt felfüggesztettek. Az ügy a „Bismuth-ügyként” vált ismertté: Sarkozyt azzal vádolták, hogy egy bíróval megpróbált titkos információkhoz jutni egy másik vizsgálat során. A francia bíróság történetében ez volt az első alkalom, hogy egy volt elnök korrupciós bűncselekmény miatt börtönbüntetést kapott.

A mostani döntés értelmében Sarkozy nem hagyhatja el az országot, és minden nyilvános politikai szereplést előzetesen egyeztetnie kell a hatóságokkal. A bírói tanács indoklása szerint a feltételes szabadlábra helyezés „nem jutalom, hanem a büntetés végrehajtásának módosított formája”, amely figyelembe veszi az elítélt életkorát, együttműködő magatartását és egészségi állapotát.

A volt elnök ügyvédje, Jacqueline Laffont a döntést „részleges győzelemnek” nevezte, de hozzátette, hogy ügyfele továbbra is ártatlannak tartja magát:

„Nicolas Sarkozy soha nem kért és nem kapott illegális előnyt. A jogállam végül felismerte, hogy a börtön nem volt arányos büntetés.”

Sarkozy azonban nem mentesül teljesen a jogi eljárások alól. Továbbra is folyamatban van a kampányfinanszírozási ügye, amelyben azzal vádolják, hogy a 2012-es elnökválasztási kampány során túllépte a törvényes költési keretet, és hamis számlázással próbálta eltitkolni a többletkiadásokat. Az ügyben a végső ítélet 2026-ra várható.

A közvélemény megosztott. Támogatói szerint a volt elnök „példátlanul kemény bánásmódban” részesült, míg kritikusai úgy látják, a döntés újabb jele annak, hogy a francia politikai elit még mindig kiváltságokat élvez az igazságszolgáltatásban.

A 69 éves Nicolas Sarkozy 2007 és 2012 között vezette Franciaországot. Hivatali ideje alatt aktív szerepet játszott az euróválság és a líbiai beavatkozás kezelésében, de utólag mindkét ügyben heves bírálatok érték. Az utóbbi években memoárköteteket írt és politikai tanácsadóként tevékenykedett, miközben továbbra is a jobboldali Les Républicains párt egyik legbefolyásosabb alakjának számít.

A francia sajtó szerint Sarkozy döntése, hogy nem vonul teljesen vissza a közéletből, újraindíthatja a vitát arról, milyen szerepet vállalhat egy elítélt, de feltételesen szabadlábon lévő politikus az ország közéletében.

Források: Euronews, Le Monde, France24, Reuters.