Pénteken kezdődik Oroszországban a háromnapos törvényhozási választás, amelyen szeptember 18. és 20. között az Állami Duma 450 képviselői helyéről döntenek. A voksolás kimenetele nem kérdéses: a mostani kormánypárt, az Egységes Oroszország várhatóan ismét uralja a parlamentet.
Az orosz hatalom számára mégis fontos ez a választás, mert ez az első általános parlamenti szavazás az Ukrajna elleni invázió kezdete óta. A Kreml a voksolást arra használja, hogy azt mutassa, az ország egységesen áll Vlagyimir Putyin és a „különleges katonai művelet” mögött.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint Moszkvát nem zavarja, hogy a független elemzők és a nemzetközi megfigyelők a választást sem szabadnak, sem tisztességesnek nem tartják. Peszkov azt mondta: „Megvan a saját politikai rendszerünk és a saját politikai folyamatunk.”
A hatalom a kampányban külön figyelmet szentelt a háborús veteránoknak. A hivatalos adatok szerint csaknem kétszáz, az ukrajnai frontról visszatért katona indul a választáson. Az Egységes Oroszország online előválasztásán több mint 12 millió ember vett részt, a háborút megjárt jelöltek szavazatait pedig 25 százalékkal megemelték.
Ennek ellenére a veterán jelölteknek csak 58-an, vagyis alig kevesebb mint 10 százalékuk nyerte meg az előválasztást. Ez azt jelzi, hogy a katonák politikai szerepeltetése inkább a központi propaganda része, mint valódi társadalmi igény.
Az Egységes Oroszország frakciója is átalakulhat. A Dumában jelenleg 311 képviselőjük van, közülük 239 indult újra az előválasztáson, így legalább a képviselőcsoport negyedének cseréje várható.
A kampány több helyen szokatlan jeleneteket hozott. Volt olyan választási körzet, ahol a televíziós vitában hat üres szék maradt, mert egyetlen jelölt sem jelent meg. Máshol a kommunista párt egyik indulója dalban adta elő a programját.
A leköszönő parlament utolsó ülésén a képviselők felállva tapsoltak, miközben a házelnök azt skandálta: „Oroszország, Putyin, Győzelem!” Gennagyij Zjuganov, a Kommunista Párt vezetője később azt mondta, hogy a Duma valamennyi pártja megszavazta azt a 170 törvényt, amely a katonai műveletek támogatását szolgálta.
A rendszerhű pártok mozgásterét közben tovább szűkítették. A hatóságok megtiltották az elhunyt személyek és a mesterséges intelligencia által generált karakterek használatát a kampányban. Emiatt a kommunisták nem mutathatják Lenin és Sztálin képeit, a Liberális Demokrata Párt pedig nem használhatja néhai alapítója, Vlagyimir Zsirinovszkij fotóit. Az Egységes Oroszország viszont továbbra is kiteheti Vlagyimir Putyin portréit.
A háborúellenes Jabloko Párt különösen erős nyomás alá került. A párt júliusban még az egyetlen bejegyzett háborúellenes formáció volt, de tizenkét nappal később az orosz Legfelsőbb Bíróság törölte az országos listáját. A döntés egy másik párt keresete nyomán született.
Az elmúlt hetekben a hatóságok tucatnyi Jabloko-politikust őrizetbe vettek, megbírságoltak vagy eljárás alá vontak. A vádak gyakran „szélsőséges szimbólumok használatára” vonatkoztak, például arra, hogy valaki korábbi bejegyzésében megemlítette Alekszej Navalnij nevét.
Összesen 32 Jabloko-politikust tiltottak el az indulástól, 58 tagot megbírságoltak, és 10 párttagot külföldi ügynöknek bélyegeztek. A párt elnöke, Nyikolaj Ribakov nem indulhat, alelnöke, Makszim Kruglov pedig börtönben ül az orosz hadseregről szóló „álhírek terjesztése” miatt.
Grigorij Grisin, a Jabloko egyik megmaradt egyéni jelöltje azt mondta, hogy a rendőrség politikai megrendelést teljesít velük szemben. Szerinte az oroszok többsége békét akar, és a Jabloko ezt az igényt képviselte.
Jekatyerina Dunceva volt elnökjelölt „Hajnal” nevű pártjának bejegyzését az Igazságügyi Minisztérium kétszer is megtagadta, Borisz Nagyezsgyin békepárti politikus pedig adminisztratív akadályokba ütközött a kampány során.
A választások tisztaságát felügyelő rendszerben is változások történtek. A Központi Választási Bizottság élén továbbra is Ella Pamfilova áll, de a testületbe bekerült egy ukrajnai háborús veterán és Alena Bulgakova is, aki az online szavazás és a „választási szuverenitás” híve.
Moszkvában 33 év után először fordul elő, hogy a Jabloko egyetlen képviselővel sem rendelkezik a főváros 127 területi bizottságában. Karéliában és más régiókban a Kommunista Párt és az Igazságos Oroszország jelöltjeit is elutasították, helyükre kormánypárti vagy ismeretlen civil szervezetek kerültek.
A független megfigyelés rendszere gyakorlatilag megszűnt. A Golosz működését 2025 júliusában leállították, miután vezetőjét, Grigorij Melkonyancot öt év börtönre ítélték „nemkívánatos szervezetben való részvétel” miatt.
A Moszkvától 80 kilométerre fekvő Dmitrovban a háború közvetlen hatásai is érződnek. A városközpontban a „különleges katonai művelet hőseinek” emlékműve áll, miközben a helyiek a fronton harcoló rokonaikért aggódnak.
A városban és más régiókban üzemanyaghiány alakult ki az ukrán dróntámadások miatt felrobbantott olajfinomítók következtében. Az infláció és a megélhetési költségek emelkedése is egyre nagyobb terhet ró a lakosságra.
„Bármennyit is keresel, nem elég. Az árak sokkal gyorsabban emelkednek, mint a bérek” – mondta egy helyi fodrász. Szerinte az emberek békét és biztonságot akarnak, és nem azt, hogy drón csapódjon be a fejük fölé.
Szeptember 20-án este, amikor a szavazóhelyiségek bezárnak, a Kreml már az előre megtervezett eredményeket mutatja majd be. Az Állami Duma új összetétele mellett Vlagyimir Putyin belső ellenállás nélkül folytathatja politikáját és a háborút.
Forrás: Index
