Wales, Skócia és Észak-Írország függetlenségpárti vezetői hétfőn Cardiffban közös szándéknyilatkozatot írtak alá. A három tagország első miniszterei először ültek egy asztalhoz azóta, hogy a májusi választások után mindhárom helyen szeparatista párt került hatalomra.
A dokumentumban azt írták, hogy a Westminster „a végéhez közeledik”, és felszólították a brit kormányt, hogy készüljön fel azokra az alkotmányos változásokra, amelyek a három tagállam függetlenségéhez vezethetnek. A vezetők szerint mozgalmuk lendületben van, és egyetlen westminsteri kormánynak sincs joga akadályozni a demokráciát.
A találkozón Rhun ap Iorwerth, Wales első minisztere és a Plaid Cymru vezetője, John Swinney, Skócia első minisztere és a Skót Nemzeti Párt vezetője, Michelle O’Neill, Észak-Írország első minisztere és a Sinn Féin alelnöke, valamint Mary Lou McDonald, a Sinn Féin elnöke vett részt.
Swinney egy nappal korábban azt mondta, most először fordul elő, hogy Skócia, Wales és Észak-Írország élén függetlenségpárti első miniszterek állnak. Szerinte ez egyértelmű jele annak, hogy a jelenlegi helyzet nem tartható fenn, és Westminsternek fel kell készülnie az Egyesült Királyságon túli jövőre.
O’Neill a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy nagy változások korában élnek, és ez a változás megállíthatatlan. A találkozó célja a Telegraph értesülései szerint az volt, hogy nyomást gyakoroljanak a brit kormányfőre.
A brit kormányfő, Andy Burnham szóvivője elutasította a fenyegetést. Tom Wells azt mondta, a miniszterelnök az unió támogatója, és inkább a megélhetési költségek foglalkoztatják, mint az alkotmányos viták.
Burnham az előző héten a parlamentben még azt mondta, támogatná a skót függetlenségről szóló népszavazást, ha a közvélemény-kutatások egyértelmű támogatást mutatnak. Egy nappal később azonban már azt írta Swinney-nek, hogy a népszavazás továbbra is megengedhetetlen.
Észak-Írországban a Sinn Féin a 2022-es választáson aratott történelmi győzelem után a belfasti parlament legnagyobb pártja lett. Skóciában a Skót Nemzeti Párt idén májusban ismét győzött, ahogy 2007 óta mindig. Walesben a Plaid Cymru először tudott nyerni, miközben a Munkáspárt több mint száz éven át dominálta a régió politikáját.
A decentralizált hatalommegosztás miatt a három tagország saját hatáskörben dönthet például az egészségügyről, a közszolgáltatásokról, a lakhatásról és az oktatásról. A külpolitika, a nemzetbiztonság és az alkotmányosság azonban a brit kormány kezében maradt, ezért a tagállamok önállóan nem írhatnak ki függetlenségi népszavazást.
Észak-Írországban az egyesülés kérdése az Írországgal való összekapcsolódásról szól. Erről a Nagypénteki Egyezmény rendelkezik, amely szerint csak akkor lehet népszavazást tartani, ha ehhez széles körű társadalmi támogatás van.
A közvélemény-kutatások szerint egyik országban sem támogatja többség az elszakadást. Skóciában a Survation augusztus végi felmérése 47 százalékos igen- és 43 százalékos nemarányt mért, kilenc százalék bizonytalan mellett.
Walesben a Survation egy másik kutatása szerint a valószínű szavazók 32 százaléka támogatná a függetlenedést, 68 százalék pedig elutasítaná. Észak-Írországban az ír egyesülés támogatottsága évek óta 35 százalék körül mozog, és egy májusi felmérés szerint 49,7 százalék nemet mondana.
Tim Bale, a londoni Queen Mary Egyetem politológus professzora a DW-nek azt mondta, Skóciában nincs elég erős támogatás egy újabb népszavazás kéréséhez. Szerinte Walesben a Plaid Cymru győzelmét inkább a munkáspárti kiábrándultság hozta, nem a függetlenedési vágy.
A választásokon a függetlenség kérdése egyik helyen sem tartozott a legfontosabb témák közé. A YouGov szerint Skóciában a gazdaság, az egészségügy, a bevándorlás, az oktatás és a lakhatás is megelőzte. Walesben a választók csak a 14. helyre tették az elszakadást.
Rhun ap Iorwerth a kampányban azt mondta, hogy bár a függetlenségi párt vezetője, hivatali ideje alatt nem ír ki népszavazást. Azt közölte, hogy az egészségügy, az oktatás és a gazdaság fontosabb számára.
Mary Lou McDonald hétfőn azt mondta, hogy 2030-ra juthatnak el egy szavazásig. Swinney szerint 2031-ig lehet újabb skót függetlenségi népszavazás, ugyanakkor Rhun ap Iorwerth nem nevezett meg időpontot a walesi referendumra.
Nicola McEwen, a Glasgow Egyetem közpolitikai központjának igazgatója az AP-nek azt mondta, a csúcstalálkozó inkább jelképes, mint jogi jelentőségű. Hozzátette, hogy nem látja nagyobbnak az unióra leselkedő veszélyt, mint korábban.
Az Ipsos felmérése szerint a britek 35 százaléka gondolja úgy, hogy az Egyesült Királyság tíz év múlva is létezni fog a jelenlegi formájában. Ez tíz százalékpontos visszaesés a 2014-es adatokhoz képest.
Forrás: Telex
