Éles ellentétek feszítik az iráni vezetést a fél éve tartó háborúban, miközben Donald Trump amerikai elnök lépései további bizonytalanságot okoznak. Teheránban a mérsékeltek és a keményvonalasok között zajlik a hatalmi harc arról, hogy folytassák-e a konfliktust az Egyesült Államokkal, vagy kössenek megállapodást Washingtonnal.
A legfőbb döntési pozíciókban ma azok a forradalmi vezetők ülnek, akik több mint negyven éve részt vettek az Irak elleni háborúban. Az akkori konfliktus meghatározta a modern iráni állam felépítését, és Ruhollah Hameini ajatollah döntése következtében hat éven át tartó, több százezer áldozatot követelő háborúvá terebélyesedett. Évtizedekkel később Irán hasonló dilemmával szembesül, ahogy a vezetés két táborra szakadt a háború kimenetelét illetően.
A pragmatikusok és technokraták, köztük Maszúd Peszeskján elnök, Mohammad Bagher Ghalibaf házelnök és Abbász Araghcsi külügyminiszter, a diplomáciai megoldást szorgalmazzák. Szerintük az ország gazdasági helyzete, az amerikai tengeri blokád és az infrastruktúra pusztulása miatt szükség van egy Washingtonnal kötött egyezségre. Úgy vélik, az iráni Iszlám Köztársaság fennmaradásának záloga a nemzetközi elszigeteltség feloldása, és a tárgyalásokon eddig elért eredmények megszilárdítása.
A mérsékeltek arra figyelmeztetnek, hogy egyre kevesebb idő maradt, amikor Irán még erőpozícióból zárhatja le a háborút. Szerintük minél tovább húzódik a konfliktus, annál nagyobb lesz a belső válság és a társadalmi elégedetlenség.
Velük szemben a keményvonalas konzervatívok, akik közül többen az iráni parlamentben ülnek, elutasítják a megegyezést. Bizalmatlanok az Egyesült Államokkal szemben, és úgy vélik, Washington célja az Iráni Iszlám Köztársaság megdöntése. Donald Trump lépései, például a 2015-ös nukleáris egyezmény felmondása, szerintük igazolják, hogy az amerikai elnökkel nem lehet tartós megállapodásra jutni.
A konzervatív képviselők azzal vádolják a mérsékelteket, hogy szándékosan túlzóan mutatják be a gazdasági problémákat, hogy rákényszerítsék a lakosságot egy egyezség elfogadására. Egyesek szerint a kormány mesterségesen idézett elő üzemanyaghiányt, hogy elkerülhetetlennek tűnjön a megállapodás. Mások azt állítják, a mérsékeltek puccsot szerveznek, hogy átvegyék a hatalmat.
Kamran Ghazanfari konzervatív képviselő csütörtökön az iráni parlamentben azt mondta, hogy akik az Egyesült Államokkal való egyezségért kampányolnak, valójában az előző legfelsőbb vezető, Ali Hamenei örökségével is szembemennek. Szerinte az ellenség sosem lesz elégedett, és mindig újabb engedményeket fog követelni.
Sanam Vakil, a londoni Chatham House Közel-Kelet és Észak-Afrika programjának igazgatója szerint a konzervatívok attól tartanak, hogy a diplomáciai folyamatokat az amerikai elnök saját hadjáratának előkészítésére használja fel. Úgy látják, hogy Trump kiszámíthatatlan magatartása – egyszer tárgyalást sürget, máskor pedig újabb fenyegetéseket fogalmaz meg – tovább erősíti bizalmatlanságukat.
A konzervatívok Maszúd Peszeskjánt gyenge elnöknek tartják, aki szerintük csak elődje tragikus balesetének köszönhetően került hatalomra. Trump és Peszeskján aláírása a júniusi tűzszüneti megállapodáson a radikálisok szerint csak tovább gyengítette az elnök pozícióját, és megerősítette azokat a vádakat, hogy a kormány felelős a gazdasági válságért.
Modzstaba Hamenei, Irán új legfelsőbb vezetője nem foglalt egyértelműen állást a vitában. Pénteken elismerően szólt a kormány teljesítményéről, de arra kérte a tisztségviselőket, hogy ne hangsúlyozzák nyilvánosan az ország gyengeségeit, mert ez csak Irán ellenségeit bátorítaná, és demoralizálná a szövetségeseket.
Hétfőn Donald Trump újabb támadást rendelt el Irán ellen, kevesebb mint egy hónappal az előző amerikai légicsapásokat követően.
Forrás: Index
