Október 25-re tűzte ki az előrehozott parlamenti választás időpontját Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök szerdán Belgrádban. Az elnök a televízióban közvetített bejelentésen hangsúlyozta, hogy elfogadja majd a választók döntését, és gratulál a győztesnek, függetlenül attól, ki nyeri a voksolást.
Vučić közölte, a szerb kormány kérésére feloszlatta a parlamentet és kiírta az előrehozott választást. A szerb választási törvény szerint a választás kiírása és napja között legalább 45, legfeljebb 60 nap telhet el. A most meghirdetett parlamenti választásra így október 25-én kerül sor, amikor több mint 6,7 millió választópolgár adhatja le szavazatát.
A köztársasági elnök szerint a második világháború utáni világrend felbomlott, és az új, stabil nemzetközi rend hiánya biztonsági, gazdasági és politikai kockázatokat jelent Szerbia számára. Vučić arra is kitért, hogy az utóbbi időszakban sikerült megőrizni a békét és a stabilitást, miközben a szerb gazdaság növekedett. Ugyanakkor felidézte a majdnem két éve tartó belpolitikai feszültségeket, amelyek szerinte nem kizárólag belső konfliktusokból erednek, hanem külföldi hatalmak befolyása is szerepet játszott bennük.
Vučić elmondta, többször hívta párbeszédre politikai ellenfeleit, de nem kapott választ. Hangsúlyozta, hogy a választás eredménye egyértelműen megmutatja majd, milyen irányban kíván továbbhaladni az ország. Az államfő a 45 napos kampányban békés és méltóságteljes légkört kért minden politikai szereplőtől és választótól, kiemelve a gyülekezés és a nyilvános véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartását.
Szerbiában az elmúlt évtizedben többször is tartottak előrehozott parlamenti választást: 2012-ben, 2014-ben, 2016-ban és 2022-ben is a tervezett ciklus lejárta előtt járultak az urnákhoz. 2023. december 17-én szintén előrehozott választás zajlott. Akkor Vučić azt mondta, hogy az új kormány kitölti négyéves mandátumát. 2024. november 1-jén azonban az újvidéki vasútállomáson leszakadt az előtető, ami 16 ember halálát okozta, és ezt követően országos tiltakozási hullám indult a kormány és a korrupció ellen.
A tiltakozások élére egyetemisták álltak, akik előrehozott választásokat követeltek. Vučić eddig elutasította ezt, de a társadalmi nyomás hatására most kiírta a választást. A lehetséges előrehozott voksolásról hónapok óta folynak találgatások, és már megkezdődtek a koalíciós tárgyalások is.
A kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) múlt szombaton jelentette be, hogy az Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia nevű listán indul, és Vučićot jelöli miniszterelnöknek. Vučić 2014 és 2017 között már volt miniszterelnök, 2017 óta pedig köztársasági elnökként tevékenykedik. Második elnöki ciklusát tölti, amelynek lejárta után az alkotmány értelmében nem indulhat újabb államfői mandátumért.
A szerb jogszabályok lehetővé teszik, hogy egy választási lista viselje a köztársasági elnök nevét, és azt is, hogy az elnök képviselőjelöltként induljon. Ha az SNS nyer, és Vučić miniszterelnök lesz, le kell mondania elnöki tisztségéről. Ebben az esetben az elnökválasztásig az új képviselőház elnöke látja el az államfői feladatokat. Ha nem győz az SNS, és Vučić marad az elnök, megbízatása 2027 májusáig tart.
A kisebbik kormánypárt, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) az Egységes Szerbiával, a Szerbiai Szociáldemokrata Párttal (SDPS) és a Szerbiai Zöldekkel közös listán indul. Az ellenzék jelenleg nem alkot egységes blokkot, és egyelőre nem ismert, hány párt lép be a választási versenybe. A tiltakozó egyetemisták is bejelentették indulásukat, de a választás kiírásáig nem közölték listájuk nevét és tagjait a visszaélések megelőzése érdekében.
A magyar kisebbséget várhatóan ismét csak a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviseli önállóan a 250 fős parlamenti helyekért folyó versenyben. A parlamentbe jutási küszöb 3 százalék, de a kisebbségi listákra az úgynevezett természetes küszöb vonatkozik, vagyis annyi képviselőt juttatnak be, ahányszor elérik az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot.
Október 25-én Szerbia választásra jogosult állampolgárai ismét dönthetnek a parlament összetételéről és az ország politikai irányáról.
Forrás: Népszava
