Louvre-rablás: elavult kamerák, hiányzó biztosítás – súlyos mulasztások a világ egyik legőrzöttebb múzeumában
PÁRIZS — Franciaországot sokkolta a Louvre Múzeumban történt nagy értékű ékszerrablás, amely a világ egyik legjobban őrzött kulturális intézményének súlyos biztonsági hiányosságaira derített fényt. A rendőrségi jelentések szerint a rablók több mint 100 millió dollár értékű történelmi ékszert vittek el az Apolló Galériából, miközben a múzeum kamerarendszere részben működésképtelen volt, és a lopott tárgyakra nem is kötöttek külön biztosítást.
A francia sajtó forrásai szerint a Louvre kamerarendszerének engedélye már júliusban lejárt, és a megújításra azóta sem került sor. A rablás helyszínén, az Apolló Galéria egyik erkélyén például egyáltalán nem működött kamera, a legközelebbi biztonsági berendezés pedig a terem másik oldalát figyelte. A tolvajok így gyakorlatilag zavartalanul dolgozhattak, miközben a biztonsági őrök csak percekkel később észlelték, hogy a koronázási ékszerek eltűntek.
A Louvre vezetése elismerte a hibákat. Laurence des Cars, a múzeum igazgatója a francia szenátus előtt kijelentette:
„Erőfeszítéseink, mindennapi munkánk ellenére kudarcot vallottunk. Ez a rablás nemcsak anyagi, hanem erkölcsi sebet is ejtett az intézményen.”
A kulturális minisztérium vizsgálatot indított, amely többek között azt is feltárta, hogy a múzeum nem rendelkezett teljes körű biztosítással a történelmi ékszerekre, mivel azokat „nemzeti tulajdonnak” minősítették, és az állam vállalta volna a kártérítési felelősséget. A biztosítási hiány azonban most komoly anyagi következményekkel járhat, hiszen a lopott darabok értéke – szakértők szerint – meghaladja a 102 millió dollárt.
A francia belügyminisztérium szigorú biztonsági auditot rendelt el, és a Louvre körül már meg is kezdték a kamerarendszer cseréjét. A tervek szerint az intézmény a jövőben mesterséges intelligenciával támogatott megfigyelőrendszert telepít, amely valós időben képes azonosítani a gyanús mozgásokat. Az új rendszer teljes bevezetését azonban csak 2029–2030 közé teszik.
A nyomozók jelenleg három személyt keresnek, akik vélhetően professzionális hátterű, külföldi bűnbandához tartoznak. A hatóságok szerint a rablás előre megtervezett volt, és belső információkat is felhasználhattak. A helyszínen nem találtak erőszakos behatolásra utaló nyomokat, ami tovább erősíti a gyanút, hogy a tettesek ismerték a Louvre belső biztonsági protokolljait.
A történtek óriási felháborodást váltottak ki Franciaországban. Több kulturális szervezet azt követeli, hogy az állam vizsgálja felül az ország összes nagy múzeumának biztonsági szabályozását. Elemzők szerint a Louvre esete egyértelműen jelzi, hogy a kulturális örökség védelme terén az alulfinanszírozottság és a bürokrácia veszélyes következményekkel járhat.
A múzeum közleményében közölte: a rablás után a látogatói forgalmat ideiglenesen korlátozták, és a kormány támogatásával teljes körű biztonsági reformot indítanak.
„A Louvre nemcsak Franciaország, hanem az egész világ kulturális szimbóluma. Ilyen esemény többé nem ismétlődhet meg” – zárta sajtótájékoztatóját Laurence des Cars.
Források: Telex.hu, HVG.hu, Portfolio.hu, France24, Reuters
