A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kétszázadik ünnepi közgyűlésén elhangzott felszólalásokban központi téma volt a hazai tudományos élet és kutatói hálózat jövője. A rendezvényen Magyar Péter is beszédet mondott, amelyben az elmúlt évek tudománypolitikai döntéseit értékelte, és javaslatot tett a kutatóintézeti rendszer hosszú távú működtetésére. A közgyűlésen jelen voltak az akadémia vezetői, valamint az új Tudományos és Technológiai Minisztérium leendő minisztere is.
Az elmúlt évek tudománypolitikai kihívásai
A felszólalás során hangsúlyosan megjelent a tudományos közösség és a politikai döntéshozók közötti viszony kérdése. Az elmúlt másfél évtizedben a kutatói szféra többször szembesült olyan kormányzati lépésekkel, amelyek csökkentették az intézmények önállóságát, illetve befolyásolták a kutatói munka feltételeit. A kutatói hálózatok átalakítását és az akadémiai autonómia szűkítését elsősorban a 2019-es szerkezeti változások hozták felszínre, melyek során az MTA-hoz tartozó kutatóintézetek egy részét új fenntartói rendszer alá helyezték át.
Az átalakításokat a tudományos közösség jelentős része kritizálta, mivel azok a kutatói önállóság és a szakmai döntéshozatal rovására történtek. Különösen érzékenyen érintette a kutatókat, hogy a döntések meghozatalába nem vonták be őket, és a változtatások során egyes intézeteket a felsőoktatási szektorhoz, például az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez csatoltak. Ez a lépés a társadalom- és bölcsészettudományi intézetek helyzetét is bizonytalanná tette, hiszen az átszervezés után ezek az egységek kimaradtak a kutatókra vonatkozó általános béremelésekből, miközben a vezetői bérek jelentősen magasabbak lettek a fiatal kutatókénál.
Reformjavaslatok és jövőbeli tervek
A közgyűlésen elhangzott, hogy a jövőben a tudományos szervezetek sorsáról a kutatók bevonásával kell dönteni. A cél, hogy a kutatóintézetek működése stabilabbá, kiszámíthatóbbá és szakmailag önállóbbá váljon, valamint hogy a tudományos közösség maga dönthessen a pénzügyi források elosztásáról. Emellett törekvésként fogalmazódott meg a politikai befolyás csökkentése, illetve az, hogy a forrásokat jelentősen megemeljék, hosszú távon pedig elérjék az uniós kutatás-fejlesztési ráfordítási átlagot.
Felmerült annak lehetősége is, hogy a korábban elcsatolt kutatóintézetek visszatérjenek az MTA keretei közé. Az akadémia vezetése jelezte, hogy nyitottak egy ilyen lépésre, és készek tárgyalást kezdeményezni az érintett intézményhálózatok képviselőivel. A cél egy olyan irányítási modell kialakítása, amely hosszú távon biztosítja a kutatóintézetek működését, növeli az autonómiát, és védi a kutatói szabadságot.
Az MTA szerepe és a kutatói érdekképviseletek álláspontja
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint az akadémia mindenkor készen áll arra, hogy aktív szerepet vállaljon a kutatóhálózat működtetésében és fejlesztésében. Az akadémia vezetősége hangsúlyozta, hogy a tudományos ismeretek elengedhetetlenek a szakpolitikai döntéshozatalban, ezért az MTA szakemberei minden ilyen kérdésben rendelkezésre állnak. Az MTA vezetése üdvözölte, hogy a közgyűlésen több kormányzati szereplő is részt vett, és kifejezték együttműködési szándékukat az új kormányzattal.
A kutatói érdekképviseletek szintén kiálltak amellett, hogy a kutatóintézetek visszakerüljenek az MTA égisze alá. A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete korábban nyilvánosan is sürgette, hogy a jelenleg a HUN-REN kutatási hálózathoz, illetve az ELTE-hez tartozó intézetek is ismét az akadémia részét képezzék. Az érdekvédelmi szervezetek szerint csak így biztosítható a tudományos munka szakmai önállósága, az intézményi autonómia és a kutatási szabadság.
A tudományos szabadság helyzete és a jövő kilátásai
A közgyűlésen bemutatott programok között kiemelt helyet kapott a kutatóintézeti autonómia helyreállítása. A tervek között szerepel a korábban bevezetett, politikai kontroll alatt működő alapítványi fenntartású egyetemek rendszerének átszervezése is. A tudományos közösség képviselői szerint a kutatói elvándorlás, az alacsony fizetések és az intézményi bizonytalanság mind olyan problémák, amelyeket sürgősen kezelni kell ahhoz, hogy Magyarország versenyképes maradjon a nemzetközi tudományos életben.
Az MTA vezetése valamint a kutatói hálózatok képviselői egyetértettek abban, hogy az akadémiai szabadság és az egyetemi autonómia helyreállítása elengedhetetlen feltétele a hazai tudomány fejlődésének. Egyúttal hangsúlyozták, hogy a hazai kutatók számára biztosítani kell a hozzáférést az európai uniós kutatási forrásokhoz és együttműködésekhez, valamint a tudományos intézmények átlátható és önálló működését.
(Telex)
