A magyar külügyminiszter szeptember 8-án jelentette be, hogy tíz orosz diplomata elhagyására szólították fel az országot. A döntés hátterében a magyar hatóságok értékelése áll, amely szerint az érintettek olyan tevékenységet folytattak, amely nem egyeztethető össze a diplomáciai státusszal. A magyar kormány hangsúlyozta, hogy a lépés az ország biztonságát és szuverenitását szolgálja, ugyanakkor a diplomáciai kapcsolatok fennmaradnak.
A Külügyminisztérium közleménye szerint a kiutasított orosz diplomaták cselekedetei ellentétesek voltak a Bécsi Egyezmény előírásaival, amelyek meghatározzák a diplomaták feladatait és jogállását. A tárca vezetője, Orbán Anita kiemelte, hogy a döntés célja Magyarország biztonságának védelme, és elvárja a kölcsönös tisztelet, valamint a nemzetközi szabályok betartását a továbbiakban is.
A magyar miniszterelnök az Országgyűlés ülésén szintén hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett az ország szuverenitásának megőrzése mellett. Bár a közlemény nem részletezte, pontosan milyen tevékenység miatt került sor a kiutasításra, a hasonló esetekben általában olyan diplomatákat érint a döntés, akikkel szemben a fogadó ország hírszerzéssel kapcsolatos aggályokat fogalmaz meg.
Magyarország utoljára 2018-ban utasított ki orosz diplomatát, akkor az Egyesült Királysággal vállalt szolidaritásból, miután egy volt orosz ügynök ellen merényletet követtek el Angliában. A mostani döntés után Oroszország várhatóan hasonló lépést tehet, bár hivatalos válasz egyelőre nem érkezett. Ilyen helyzetekben a két ország rendszerint kölcsönösen intézkedik a diplomáciai személyzet csökkentéséről.
Az új magyar kormány Oroszországhoz fűződő viszonya eltér az előző kabinet gyakorlatától. A szeptember 8-án kezdődő ENSZ közgyűlésre előkészített álláspontban Magyarország már egyértelműen veszélyforrásnak minősíti Oroszországot, valamint elítéli az orosz agressziót. Ez jelentős különbséget mutat az előző kormány által képviselt, visszafogottabb retorikához képest.
Orbán Anita külügyminiszter is határozottabb álláspontot képvisel: beiktatása után rögtön bekérette az orosz nagykövetet, miután dróntámadás érte Kárpátalját. Többször is elítélte az orosz katonai fellépést, és támogatásáról biztosította Ukrajnát. Elődje, Szijjártó Péter utoljára 2022-ben hívta be az orosz nagykövetet hasonló ügyben.
A magyar külügyminisztérium döntésére Oroszország gyorsan reagált. Az orosz külügyi szóvivő nyilatkozata szerint kemény és fájdalmas választ terveznek Magyarország lépésére. A kialakult helyzet a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokban újabb feszültségeket eredményezhet, miközben a hivatalos kommunikáció szerint a párbeszéd csatornái továbbra is nyitva maradnak.
(Index)
