Norvégiában több mint harminc leggazdagabb ember hagyta el az országot 2022 végéig, miután a kormány megemelte a vagyonadót. A magyar vagyonadó-tervezet miatt most itthon is előkerült a kérdés, hogyan reagálnak majd a legtehetősebbek.
Európában 2026-ra alig marad olyan ország, ahol általános vagyonadó működik. Spanyolország kivétel, Norvégia és Svájc pedig saját adórendszerük miatt különleges esetnek számít, mert náluk a vagyonadó régi elem.
Norvégiában Erna Solberg jobbközép kormánya 2013 és 2021 között enyhítette ezt az adót. Jonas Gahr Støre munkáspárti kabinetje 2022-től 0,85 százalékról 1,1 százalékra emelte a felső kulcsot a 20 millió korona, vagyis 680 millió forint feletti nettó vagyonra.
A kormány a részvények és az üzleti vagyon adóalapba számított arányát is feljebb vitte, 55-ről 75 százalékra. Az év végéig több mint harminc norvég milliomos költözött el, főként Svájcba.
Svájcban szintén van vagyonadó, de a kantonok versenyeznek az adózókért. Sok helyen alacsonyabbak a kulcsok, és bizonyos vagyonos külföldiek külön adózási konstrukciót is használhatnak.
Oslo 2024-ben az úgynevezett exitadót is szigorította. Ez a felhalmozott, de még nem realizált tőkenyereséget adóztatja kiköltözéskor.
A norvég beszámolók szerint ezután lassult a távozások üteme. Nem indult visszaköltözési hullám, de a kiköltözés drágább és nehezebb lett.
A magyar vagyonadó-javaslat körül október 14-ig tart a társadalmi vita, majd a parlamenti tárgyalás során is változhatnak a szabályok. A jogászok közben azt keresik, hogyan lehet majd törvényesen kevesebb adót fizetni, és hogyan lehet bezárni a kiskapukat.
Norvégiában a vagyonadó különösen az ingatlanüzletet, a lazactenyésztést és akvakultúrát, a hajózást, a tengeri iparágakat, a pénzügyeket, az IT-t és más technológiai cégeket érintette.
Az ingatlanvállalkozóknál az okozott gondot, hogy a vagyon sokszor cégekben és ingatlanokban áll, az adót viszont készpénzben kell megfizetni. Emiatt osztalékot kellett kivenni vagy vagyontárgyat eladni.
Hasonló helyzetről beszélt 2022-ben Fredrik Haga, a Dune kriptovalutaadat-vállalkozás társalapítója. Akkor azt mondta, Norvégia az üzletépítéshez rossz helyből szörnyű hellyé vált.
A magyar tervezet készítői már a norvég tapasztalatokkal együtt dolgoztak. A szöveg szerint a külföldre költözés önmagában nem mentesítené a magyar társasági részesedést a vagyonadó alól, kivéve, ha valaki legalább tíz éve életvitelszerűen külföldön él.
Gattyán György esetében a Docler Holding Luxemburgban működik, a Futureal Holding B.V. pedig Hollandiában van, és a cégcsoportot végső soron Futó Gábor és Futó Péter ellenőrzi.
Forrás: Világgazdaság
