A szeptember 18-án kezdődött oroszországi választások előtt és után egyre több fiatal próbál elhagyni az országot a várható mozgósítás miatt. A relokációban segítő jogvédők szerint szeptember elejére azonnali segítségkérések száma csaknem nyolcszorosára nőtt a nyár elejéhez képest.
Az „Kovcseg” nevű háborúellenes projekt koordinátorai valódi pánikhullámról beszélnek azok körében, akik tartanak az Ukrajna elleni háborúba küldéstől. A szervezet szerint a megkeresések száma július óta is meredeken emelkedik: a külföldre költözésre vonatkozó igények nagyjából napi 70-ről 120-ra nőttek.
A segítő szervezetek és ügyvédek azt mondják, a most távozók már nem várnak az utolsó pillanatig, mint 2022-ben. Akkor a részleges mozgósítás bejelentése után rövid idő alatt százezrek hagyták el Oroszországot.
Az orosz hatóságok közben már több lépést is tettek, amelyek megnehezítik a kiutazást. Emberek tízezrei kaptak mozgósítási értesítéseket, és bevezették az elektronikus behívónyilvántartást is. Ha egy behívó bekerül ebbe a rendszerbe, a címzett számára azonnal lezárják a kiutazás lehetőségét.
Egy volt moszkvai városi dumai képviselőjelölt, Danyil Nyionov azt mondta, ő is az utolsó pillanatban tudott távozni. Szerinte ha még egy-két napot vár, már nem engedték volna ki, mert elektronikus behívót kapott.
A most távozó oroszok főként a vízummentes országok felé indulnak. Örményország, Grúzia és Kazahsztán szerepel az első helyeken, Jereván pedig jelezte, hogy kész segíteni az érkező orosz állampolgároknak.
Jan Szlovickij jogvédő, a „Kovcseg” koordinátora Jerevánban segíti az új hullámban érkezőket. Azt mondta, július közepe óta Oroszországban a mozgósítási kockázatok, az üzemanyaghiány és az internet-hozzáférés hiánya is fokozta a bizonytalanságot.
Szlovickij szerint az emberek látták, mi történt az előző hullámok idején, ezért most előre mennek külföldre. Azt is mondta, Örményországot migrációs válság fenyegeti.
Nem ismert pontosan, hányan hagyták el az országot az idei nyár-őszi hullámban. A források szerint a kivándorlás most széttartóbb, mint 2022-ben volt.
Oroszország hivatalos forrásai tagadják, hogy újabb mozgósításra lenne szükség. Vlagyimir Putyin elnök „teljes marhaságnak” nevezte a közelgő behívásról szóló híreket.
Az úgynevezett részleges mozgósítást Oroszországban 2022 szeptemberében hirdették meg, de jogilag azóta sem vonták vissza. A most behívottakat még nem szerelték le, és a behívások újraindítása bármikor lehetséges.
Ezen a pénteken, szeptember 18-án kezdődtek meg az Állami Dumára kiírt választások, valamint több helyi voksolás. Augusztusban a Legfelsőbb Bíróság kizárta ezokról a szavazásokról a Jabloko pártot, amely azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat követelt.
Forrás: Euronews
