Az orosz hírszerzés diplomáciai és konzuli fedésben működtet bázisokat Svájcban a Svájci Szövetségi Hírszerző Szolgálat, az NDB 2026-os helyzetértékelése szerint. A jelentés kémkedést, technológiai beszerzést és befolyásolási műveleteket említ, miközben Bern a saját elhárítását is átszervezi.
Az NDB szerint Oroszország ma a legnagyobb és legsürgetőbb európai biztonsági fenyegetés, és a hibrid tevékenysége Svájcot is közvetlenül érinti. A szolgálat úgy látja, hogy Moszkva az országban több tucat feltételezett hírszerző tisztet foglalkoztató bázisokat tart fenn diplomáciai és konzuli képviseleteken keresztül.
Ezek a hálózatok részben svájci célpontokat figyelnek, részben más államokról és nemzetközi szervezetekről gyűjtenek adatokat. A berni kormány szerint a kémkedés és a proliferációs beszerzés már a svájci biztonságot közvetlenül érintő orosz hibrid tevékenység része.
A helyzetet az is magyarázza, hogy az orosz-ukrán háború kezdete után sok európai ország tömegesen utasított ki orosz diplomatákat és hírszerzési fedésben dolgozó tiszteket. Svájc ennél jóval kisebb mértékben csökkentette az orosz diplomáciai jelenlétet, miközben Bern, Genf és a nemzetközi szervezetek sűrű hálózata különösen értékes terepet jelent az információgyűjtéshez.
Egy korábbi ügy a szankciók kijátszását is megmutatta. Két, a berni orosz kereskedelmi kirendeltséghez kötődő férfi egy zürichi üzletembertől szerzett be érzékeny laboratóriumi berendezéseket oroszországi végfelhasználásra. A svájci vállalkozót az áruellenőrzési szabályok súlyos megsértése miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, az orosz érintettek pedig elhagyták az országot.
A 2026-os jelentés szerint az RT német nyelvű felülete 2025-ben körülbelül negyedével több Svájccal foglalkozó anyagot közölt, mint egy évvel korábban. A szolgálat szerint a csatorna visszatérően azt a képet erősítette, hogy az ország hanyatlik, és feladta a hagyományos semlegességét.
A berni orosz nagykövetség visszautasítja a kémkedésre és befolyásolásra vonatkozó állításokat. A képviselet rendszeresen azzal vádolja a svájci sajtót, hogy démonizálja Oroszországot.
A svájci hatóságok közben konkrét ellenlépéseket is tettek. A hadsereg korlátozta az orosz katonai diplomaták hozzáférését a rendezvényeihez, az állami szervek pedig külön figyelik a külföldi információs műveleteket.
Borisz Bondarev volt orosz diplomata, aki 2022-ben a genfi ENSZ-képviseleten betöltött posztjáról mondott le, többször beszélt arról, hogy a diplomáciai fedésben dolgozó hírszerzők kapcsolatokat építenek tisztviselőkkel, politikusokkal és más információforrásokkal. Az NDB leírása szerint ez a módszer illeszkedik az orosz gyakorlatba, bár az egyes személyek hírszerzői szerepét a nyilvánosság számára nehéz bizonyítani.
Az NDB arra is figyelmeztet, hogy Svájcot Oroszország külföldi műveletek előkészítésére is használhatja. A jelentés szerint az országban eddig nem történt orosz szabotázsakció kritikus infrastruktúra ellen, de Svájc feltételezhetően más európai államokat célzó műveletek előkészítő terepe lehet.
A svájci cégek a technológiai és ipari kémkedés szempontjából is célpontok lehetnek, különösen a kettős felhasználású termékeket vagy érzékeny mérnöki tudást kínáló ágazatokban. Az NDB és a gazdasági államtitkárság ezért külön programokban figyelmezteti a vállalatokat a szankciókerülés és a proliferáció kockázataira.
Bern közben a saját hírszerző szolgálatát is átszervezi. Az NDB új szervezeti struktúrája 2027. január 1-jén lép életbe, és a korábbi hat helyett négy igazgatási területre épül majd.
Szeptemberben egy külön vizsgálat azt is megállapította, hogy a korábbi kiberrészleg körüli problémák nagy részét feltárták, és az ajánlások többségét végrehajtották.
Forrás: Népszava
