Johann Wadephul német külügyminiszter pénteken támogatásáról biztosította Donald Trump döntését, amellyel az amerikai elnök meghívta Vlagyimir Putyint a Miamiban tartandó G20-csúcstalálkozóra. A német miniszter Ottawában beszélt erről Anita Anand kanadai külügyminiszterrel.
Wadephul szerint a meghívás annak próbája lesz, hogy az orosz elnök valóban kész-e jóhiszeműen tárgyalni. Azt mondta, többször is arra kérték az orosz kormányt és Putyint, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz.
„Ha ez előremutató út, legalább jelzi majd a komoly tárgyalások kezdetét, ha Putyin és az orosz kormány valóban érdekelt a háború befejezésében” – fogalmazott Wadephul.
Anita Anand azt mondta, meglepte Trump döntése. Hozzátette, Kanada nem lát okot a csúcstalálkozó bojkottjára, és fontosnak tartja a párbeszéd megkezdését Oroszországgal.
Oroszország a G20 tagja, amely 19 államot, az Európai Uniót és az Afrikai Uniót fogja össze. Putyin legutóbb 2019-ben vett részt személyesen a csúcstalálkozón, mielőtt Oroszország 2022 februárjában teljes körű offenzívát indított Ukrajna ellen. Az orosz elnök egyelőre nem fogadta el hivatalosan Trump meghívását.
Péntek késő este drón csapódott egy kétemeletes épületbe Kijev Obolonyi kerületében, és tűz keletkezett – közölte Vitalij Klicsko polgármester a Telegramon.
Vlagyimir Putyin a szeptember 25-i szentpétervári megszólalásában azt állította, hogy Oroszország nem készül katonai támadásra Európa ellen. Ugyanakkor megtorló csapásokat helyezett kilátásba Ukrajnával szemben.
Putyin szerint Moszkvának „nincsenek ilyen tervei” Európával szemben, és az európai országokat vádolta a feszültség fokozásával és provokációkkal. Azt mondta, Európa továbbra is eszközként akarja felhasználni Ukrajnát Oroszország ellen.
Az orosz elnök a béketárgyalások meghiúsulásáért Kijevet tette felelőssé. Azt állította, hogy Ukrajna röviddel az orosz Állami Duma választása előtt jelezte tárgyalási készségét, Moszkva pedig a választások után készen állt volna a kapcsolatfelvételre. Putyin szerint azonban a szavazás napján Ukrajna több mint 1600 drónt indított, amelyek Moszkvát és szavazóhelyiségeket is célba vettek.
Putyin közölte, hogy Oroszország ezek után saját érdekei alapján dönt arról, visszatér-e a tárgyalásokhoz. Azt is mondta, Ukrajnának „éreznie kell” az orosz megtorló csapások következményeit.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hadvezetés üléséről azt írta, hogy a katonai vezetés az orosz sugárhajtású Sahíd-drónok ellen bevetett elfogó eszközök tesztjeinek eredményeit tárgyalta meg. Az ülésen beszámoltak a lelövési arányról és az elfogásban részt vevő csapatok tapasztalatairól is.
Zelenszkij szerint meghatározták azokat az eszközöket, amelyek erősíthetik az ukrán légvédelmet. Azt is bejelentette, hogy döntés született a különböző típusú sugárhajtóművek ukrajnai gyártásának kiterjesztéséről.
A katonai hírszerzés részletes jelentést adott át az orosz haditechnikai tervekről 2027-ig. Zelenszkij szerint a beszámoló az ellenség gyártási képességeire és az alkatrészek Oroszországba juttatására használt beszerzési sémákra is kitért.
Az ukrán elnök közölte, hogy a külügyminisztérium és a diplomácia elsődleges feladata újabb szankciós csomagok elérése a partnereknél. Ezeket az árnyékstruktúrákat céloznák, amelyeket Oroszország a drónok és a rakéták, különösen a ballisztikus rakéták gyártásához használ.
Zelenszkij szerint további döntések születtek az adatközpontok és a hírközlés szempontjából kritikus létesítmények védelméről és folyamatos működéséről.
Timur Tkacsenko, a Kijev megyei állami közigazgatás vezetője azt közölte, hogy az orosz erők egy nap alatt kétszer támadták meg a McDonald’s ukrajnai logisztikai partnere által használt élelmiszerraktárt a Brovari járásban. Az első csapás pénteken hajnali három óra körül érte a hűtőkamrákkal felszerelt raktárt, a második napközben történt.
A második támadás után tűz ütött ki, és a raktár teljesen leégett. Tkacsenko szerint az épületben nem volt katonai objektum, csak élelmiszert tároltak.
Donald Trump ezen a héten ismét azt kérte Volodimir Zelenszkijtől, hogy utazzon Moszkvába Vlagyimir Putyinnal való találkozóra, de az ukrán elnök ezt elutasította – írta a Bloomberg amerikai hírügynökség.
A hírügynökség forrásai szerint Zelenszkijt csalódottsággal töltötte el, hogy Trump ismét felvetette ezt a lehetőséget. A lap szerint az Egyesült Államok mindkét felet arra biztatta, hogy állapodjanak meg az egymás energetikai létesítményei elleni csapások leállításáról a dízelolaj világpiaci árának gyors emelkedése miatt, de egyik fél sem fogadta el a javaslatot.
Zelenszkij és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a héten külön-külön tárgyalt a Trump-adminisztráció képviselőivel New Yorkban. Az ukrán elnök pénteken azt mondta, hogy a szakértői szintű béketárgyalások valószínűleg az Egyesült Arab Emírségekben zajlanak majd, de az Egyesült Államok még nem javasolt konkrét időpontot.
Négyen meghaltak, heten pedig megsebesültek pénteken egy orosz dróntámadásban Kijevben. A drón a Szolomjanszkij kerületben egy irodaépületbe csapódott, a sérültek között egy gyermek is van.
Forrás: Index
