Trump és Putyin Budapesten találkozhat – Magyarország kész fogadni a két vezetőt
Budapest rövid időn belül a világ diplomáciai figyelmének középpontjába kerülhet: Donald Trump volt amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozóját a magyar fővárosban tervezik megtartani. A hírt először a Reuters és az AP hírügynökség erősítette meg, a magyar kormány pedig jelezte, hogy minden feltételt biztosít a csúcstalálkozó lebonyolításához.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken közölte, hogy Magyarország már megkezdte az egyeztetéseket az amerikai és az orosz külügyminisztériummal a találkozó részleteiről. A tervek szerint a megbeszélésre akár két héten belül is sor kerülhet. A helyszín kiválasztásában döntő szerepet játszott, hogy Budapest az elmúlt években többször is közvetítő szerepet vállalt a kelet–nyugati diplomáciai kapcsolatokban.
A Kreml megerősítette, hogy előkészítik a találkozót, de „még számos kérdést tisztázni kell” – idézte Dmitrij Peszkov szóvivőt a Reuters. Peszkov hozzátette: Oroszország „nyitott minden olyan párbeszédre, amely hozzájárulhat a nemzetközi feszültségek csökkentéséhez”.
Donald Trump csütörtök este a Truth Social platformon jelentette be, hogy kész személyesen találkozni Putyinnal Budapesten. Közlése szerint a cél „a béke előmozdítása és a háborús konfliktusok lezárása” lenne.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában kijelentette:
„Magyarország az egyetlen hely Európában, ahol ez a találkozó megtörténhet. Mi párbeszédet akarunk, nem háborút.”
A lehetséges budapesti csúcstalálkozó nagy visszhangot váltott ki a nemzetközi sajtóban. Egyes elemzők szerint ez lehet az első közvetlen egyeztetés Trump és Putyin között a 2020-as amerikai választás óta. Mások arra figyelmeztetnek, hogy az esemény politikailag kényes lehet, tekintettel Putyin ellen fennálló nemzetközi elfogatóparancsra, amelyet Magyarországnak – az EU tagjaként – elvileg végre kellene hajtania.
Amennyiben a találkozót valóban Budapesten tartják meg, az esemény komoly diplomáciai jelentőséggel bírhat. Magyarország ezzel megerősítheti szerepét mint „híd Kelet és Nyugat között”, ugyanakkor újabb viták is várhatók az ország külpolitikai orientációja körül.
Források:
Reuters, AP, The Guardian, HVG, 24.hu
