Az Európai Parlament jelentős emelést javasol az EU 2028–2034-es költségvetéséhez

Az Európai Parlament hivatalos álláspontot fogadott el a 2028-tól 2034-ig tartó uniós költségvetés fő irányairól, amelyben lényeges növekedést javasol az alapvető kiadási tételekhez képest. A tervezetben a képviselők az Európai Unió bruttó nemzeti jövedelmének 1,27 százalékával megegyező keretet szorgalmaznak, amely nem tartalmazza a helyreállítási alaphoz kapcsolódó, idén lejáró hitel törlesztését. A döntést követően a költségvetésről a tagállamok kormányainak egyhangú megállapodása szükséges.

Költségvetési növekedési javaslat részletei

A parlamenti álláspont értelmében a javasolt összeg mintegy tíz százalékkal haladja meg az Európai Bizottság eredeti elképzelését, amely ugyanekkora arányt tartalmazott, de abba beleszámította a hitelszolgálatot is. A növekmény három fő költségvetési fejezetben oszlana meg az EU alapvető feladatainak megfelelően, miközben az ügynökségek és az adminisztratív kiadások változatlanok maradnának. Ez az emelés részben az inflációs hatások ellensúlyozását is célozza.

A tervezet szerint a költségvetési keret 2025-ös árakon 175,11 milliárd euróval, folyó árakon pedig 197,3 milliárd euróval nőne, a hitel költségeit nem számítva. Ez a jelenlegi árfolyamon legalább 60–70 ezer milliárd forintnak felel meg. A teljes költségvetés így 1,78–2,01 ezer milliárd euróra emelkedne, amely meghaladja a 650–730 ezer milliárd forintos összeget, attól függően, hogy változatlan vagy folyó árakon számolják.

Politikai és szakpolitikai elosztás

Az Európai Parlament hangsúlyozza, hogy a költségvetési források elosztásánál elsőbbséget kell adni a fő uniós szakpolitikáknak, köztük különösen a közös agrárpolitikának, amelynek vidékfejlesztési részét a bizottsági javaslat a tagállami tervekben összevonná más alapokkal. A képviselők szerint a forrásokat megfelelően elkülönítve kell biztosítani, hogy minden szakpolitika kellő támogatást kapjon. Ugyanakkor a parlament támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a versenyképesség, a védelem, az innováció, a digitális és ökológiai átállás, az infrastruktúra, az egészségügy, valamint az oktatás és kultúra területén a jelenlegi források megduplázását irányozzák elő.

Az állásfoglalás kitér arra is, hogy a költségvetés szerkezetének egyszerűsítése nem járhat az átláthatóság, az elszámoltathatóság vagy a demokratikus ellenőrzés gyengülésével. A parlament ellenzi, hogy az uniós költségvetés nagyobb része visszakerüljön a nemzeti hatáskörökbe, mert ez csökkentené az uniós politikák hatékonyságát és átláthatóságát, illetve felesleges versenyt teremtene a kedvezményezettek között.

Jogállamiság és forrásfelhasználás

Kiemelt hangsúlyt kap az a követelmény, hogy az uniós értékek és a jogállamiság tiszteletben tartása alapfeltétele legyen a forrásokhoz való hozzáférésnek. A parlament azonban fontosnak tartja, hogy egyes kormányok jogsértései ne akadályozzák a végső kedvezményezettek támogatását, vagyis ne legyenek kollektív szankciók.

Új bevételi források bevezetése

A képviselők megerősítették elkötelezettségüket az új saját bevételi források bevezetése mellett. Jelenleg a költségvetés főként a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme arányában történő befizetéseken alapul, de a tervezetben alternatív forrásokat is felvetnek. Ezek közé tartozhatna például a digitális szolgáltatásokra, az online szerencsejátékokra, vagy a kriptoeszközökből származó tőkenyereségre kivetett adó. Az új bevételekből évente mintegy 60 milliárd eurót remélnek.

További egyeztetések és döntési folyamatok

A parlament döntése azt jelzi, hogy készen áll a tárgyalások megkezdésére a Tanáccsal, amelyben reményeik szerint gyors előrelépés érhető el. A múlt heti egyeztetésen azonban nem vett részt az egyik tagállam miniszterelnöke, hivatalos kormányzati átadás-átvételre hivatkozva, és képviselőt sem delegált. A költségvetés végleges elfogadásához a tagállamok kormányainak egyhangú beleegyezése szükséges.

Az eddigi tapasztalatok szerint a végleges összeg általában az Európai Bizottság eredeti javaslata és a parlament által javasolt magasabb keret között születik meg, miután a Tanács általában alacsonyabb összeget támogat. Az Európai Parlament mostani álláspontja a megszorítások visszavonására és a támogatások növelésére helyezi a hangsúlyt, különösen az agrárpolitikában, miközben a digitális vállalatokat is nagyobb adóteherrel vonná be a finanszírozásba.

(Telex)