Az Európai Parlament három képviselője október 2-án, Budapesten azt mondta, hogy a Magyarországnak járó felfüggesztett uniós források egy része feloldható. Daniel Freund, Jean-Marc Germain és Moritz Körner szerint a Bizottság által javasolt 4,2 milliárd euró, vagyis mintegy 1500 milliárd forint kifizetése indokolt.
A három politikus kétnapos magyarországi út után tartott sajtótájékoztatót. A delegáció a szocialista S&D, a liberális Renew és az ökobaloldali Zöldek frakciójából érkezett, és civil szervezetekkel, az Integritás Hatósággal, vállalatvezetőkkel, nagykövetekkel, professzorokkal, valamint Karácsony Gergely főpolgármesterrel is egyeztetett.
Jean-Marc Germain az Indexnek azt mondta, a megbeszéléseken azt vizsgálták, mi változott a kormányváltás óta, és megszűntek-e azok a kockázatok, amelyek miatt továbbra is 6,4 milliárd euró uniós pénz áll felfüggesztés alatt. A francia képviselő szerint sokan rezsimváltásként beszéltek az április 12-i választásokról, és több helyen nyíltabban beszéltek a vendégek, mint korábban.
Daniel Freund azt mondta, ez volt a tizenegyedik magyarországi látogatása, és most először nem látott kormányzati propagandaplakátot a reptérről a belvárosba tartva. A német zöldpárti politikus szerint a találkozókon konkrét változásokról beszéltek a korrupció elleni fellépésben és az intézmények működésében.
Moritz Körner úgy fogalmazott, hogy a kondicionalitási eljárást nem az Orbán-kormány miatt vezették be, hanem a jogállamiság és az uniós pénzek védelmére. Szerinte elegendő előrelépést láttak ahhoz, hogy a Bizottság javaslata alapján feloldható legyen a 4,2 milliárd euró, de a végrehajtást is ellenőrizni kell.
A három képviselő ugyanakkor jelezte, hogy a másik 2,2 milliárd euró továbbra is blokkolva marad. Ez az összeg az Európai Unió Alapjogi Chartájának megsértésére hivatkozó horizontális feltételek miatt van befagyasztva.
Freund szerint két terület továbbra is aggodalomra ad okot: a menekültügyi eljárások és a kisebbségek védelme. Azt mondta, az utóbbihoz az Alaptörvény módosítására lenne szükség, és az LMBTQ-ellenes törvények is hatályban vannak.
Germain a jogállamiságot, a sajtószabadságot, valamint az igazságszolgáltatás és az egyetemek függetlenségét említette olyan területként, ahol még van teendő. Körner közben azt mondta, nem szeretné, ha Magyarország forrásokat veszítene, de szerinte a jelenlegi helyzetben még korai lenne minden pénzt feloldani.
A magyar kormány szeptember elején küldte meg az Európai Bizottságnak azokat az iratokat, amelyek a 4,2 milliárd eurós eljárás lezárásához kellenek. A Bizottság szeptember 23-án közölte, hogy a feltételek teljesültek, és azt javasolta a tagállamokból álló Tanácsnak, hogy oldja fel a pénzt; a döntésre októberben sor kerülhet.
A 10 milliárd eurós helyreállítási alap teljes összegét a magyar kormány megmentette, és ezt az Európai Bizottság idén év végéig utalja el. A horizontális feltételek miatt befagyasztott 2,2 milliárd euró ügyében a kormány még ebben a hónapban kezdeményezheti a feloldást.
Freund és Germain arról is beszélt, hogy az Európai Parlamentnek nincs közvetlen döntési joga a mostani források ügyében, de az EP munkája nélkül nem jött volna létre a kondicionalitási mechanizmus. Germain szerint a parlamenti nyomás miatt az Európai Bizottság korábban nem fogadta el az Orbán-kormány SAFE-programra benyújtott tervét sem.
A három képviselő azt is közölte, hogy a hetes cikk szerinti eljárás továbbra sem zárult le. Freund szerint az ezzel foglalkozó delegáció még ebben a hónapban Magyarországra utazik, és a menekültügyi szabályok, valamint a kisebbségek védelme továbbra is nyitott kérdés marad.
Forrás: Index
