Az Európai Parlament kedden elfogadta a demokrácia védelméről szóló különbizottsági jelentést, amely az EU elleni külföldi beavatkozásról és dezinformációról szól. A szöveg több országot is megnevezett, és az előző magyar kormány időszakára is utalt.
A testület közleménye szerint a jelentés Oroszországot nevezte meg a leggyakoribb hibrid támadások forrásaként, de Belaruszt, Kínát, Iránt és Észak-Koreát is említette. A dokumentum szerint a támadások a kulcsfontosságú uniós infrastruktúrát célozzák.
A képviselők a kibertámadásokat, a fizikai szabotázst, a gyújtogatást, a kémkedést és a jelzavarásokat sorolták fel példaként. Azt kérték, hogy az EU ne új szabályokat alkosson, hanem szigorúbban hajtsa végre a már meglévőket, köztük a digitális szolgáltatásokról és a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletet.
A jelentés a szankciók kiterjesztését is javasolja azokra, akik dezinformációt támogatnak, vagy segítenek kijátszani a meglévő korlátozásokat. A képviselők szerint az online platformoknak többet kell tenniük az automata botokkal vezérelt választási beavatkozások ellen és a demokratikus közbeszéd védelméért.
Az EP támogatását adta az Európai Bizottság által javasolt új uniós intézményhez is, amely a demokratikus ellenálló-képességet védené. A tervek szerint ez az intézmény a külföldi információmanipuláció és beavatkozás, valamint a dezinformáció ellen dolgozna, és összehangolná a tagállami lépéseket.
A jelentés szerint a tagállamoknak kötelező lenne részt venniük ebben az együttműködésben. A szöveg azzal is foglalkozik, hogy az EU csökkentse a függését a külföldi ellenőrzésű technológiáktól, különösen az amerikai techcégektől és a kínai hardverektől.
Az elfogadott dokumentum emlékeztetett arra is, hogy az előző magyar kormány alatt kémkedés történt az EU ellen. A részlet a jelentésben szerepelt, de a szöveg nem fejtette ki külön, mely ügyre utal.
A keddi vitában Dömötör Csaba fideszes képviselő azt mondta, hogy a testület nagykoalícióját nem a demokrácia érdekli, hanem az, hogy „cseléd módjára engedelmes kormányok legyenek”. Szerinte ha az Európai Bizottságnak nem tetszik egy tagállami kormány, akkor folyamatosak a beavatkozások.
Dömötör az új magyar kormány intézkedései között említette a köztársasági elnök és több alkotmánybíró eltávolítását, valamint azt, hogy eltiltották az újraindulástól az ellenzék vezetőjét. Úgy fogalmazott, hogy egy 12 éves mandátumkorlátozás miatt az ellenzéki képviselők nagy része sem indulhatna a következő választáson.
Molnár Csaba, a DK képviselője és a szakbizottság egyik alelnöke arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia új veszélyt jelent. Szerinte az MI-vel személyre szabott hazugságokat lehet gyártani, amelyek sokkal több embert érnek el.
Molnár azt mondta, lassítani kellene a mesterséges intelligencia fejlesztését, amíg nincs ellene megfelelő védelem. Borvendég Zsuzsanna szerint a demokráciapajzs a valós külső fenyegetések helyett a belső politikai sokszínűség felszámolását célozza.
Forrás: Telex
