Csütörtökre virradó éjjel orosz rakéták és drónok támadták Kijevet és Odesszát, miközben drónok zuhantak le Ukrajnában és Romániában is. A támadásokban több ember meghalt, másutt a légvédelem és a hatóságok riasztásokat adtak ki.
Kijevben legalább ketten vesztették életüket, nyolcan megsebesültek. Vitalij Klicsko polgármester és a katasztrófavédelem szerint lakóépületek, egészségügyi intézmények és raktárak is megsérültek. A város három kerületében jelentettek becsapódásokat. A Pogyilszkij kerületben egy 57 éves nő, a Szolomjanszkij kerületben egy 65 éves férfi halt meg. Az egyik szülészet, kilenc családi ház, egy postaépület, több raktár és több tucat autó is megrongálódott.
Odesszában két civil sebesült meg. Oleh Kiper katonai kormányzó szerint egy kórház, lakóházak, egy gimnázium, egy bevásárlóközpont és élelmiszerraktárak károsodtak. Az ukrán légierő parancsnoksága közölte, hogy az orosz hadsereg meg nem nevezett számú ballisztikus és hajóelhárító rakétát, Banderol típusú cirkálólőszereket, valamint 157 csapásmérő és álcadrónt vetett be. A fő célpont Kijev és Odessza térsége volt.
Az ukrán légvédelem saját közlése szerint 7 rakétát, 219 drónt és egy cirkálólőszert semmisített meg. Tizenhárom helyszínen regisztráltak becsapódást, és további tíz esetben roncsok hullottak le. A moszkvai védelmi minisztérium eközben azt állította, hogy az orosz hadsereg ukrán hadiüzemeket, távközlési és logisztikai központokat támadott Kijevben és Odessza megyében.
A minisztérium szerint az orosz légvédelem 40 ukrán repülőgép típusú drónt lőtt le hét régió fölött. A dél-oroszországi Krasznodari területen egy ukrán dróntámadás tüzet okozott egy ipari létesítményben, a rosztovi régió Kagalnyickajai járásában pedig egy drón roncsai károsították egy olajtározó adminisztratív épületeit.
Romániában is drón miatt riasztották a hatóságokat. A védelmi minisztérium szerint egy Ukrajna felől érkező drón csapódott be az északkeleti Suceava megyében, személyi sérülés nélkül. A katasztrófavédelem 6 óra 26 perckor RO-Alert üzenetben figyelmeztette Botosani és Suceava megye lakóit a légtérből lezuhanó tárgyak veszélyére.
A román katonai parancsnokság két F–16-os vadászgépet küldött a borceai légitámaszpontról, majd 7 óra 21 perckor egy IAR–330 SOCAT helikopter is elindult a bákói katonai repülőtérről. Négy bukovinai településen ideiglenesen bezárták az iskolákat. A drón mintegy négy percig repült a román légtérben, majd a Suceava megyei Szolka közelében zuhant le. A rendőrség lezárta a helyszínt, ahol egy kis méretű drónt találtak, és a becsapódás helyén nem keletkezett tűz.
Az éjszaka során a román radarok a Duna-delta térségében is drónokat észleltek a határ közelében, a Tulcea megyei Chilia Veche településtől északra. Emiatt a térségbe riasztották a spanyol légierő két, romániai járőrszolgálatot teljesítő F–18-as vadászgépét a Mihail Kogalniceanu támaszpontról.
Volodimir Zelenszkij New Yorkban, az ENSZ-közgyűlésen arról beszélt, hogy Ukrajna nemrég két észak-koreai hadifoglyot adott át Dél-Koreának. Az egyikük, mint mondta, megpróbált véget vetni az életének, amikor rájött, hogy fogságba esett. Zelenszkij szerint Oroszország oldalán 47 ország állampolgárai harcolnak, köztük ghánai, nepáli, tádzsik, indiai, jemeni, kenyai és kubai állampolgárok.
Az ukrán elnök a Krími Platform hatodik csúcstalálkozóján azt mondta, hogy Oroszország 2014-ben, a Krím elfoglalásával kezdte meg a nemzetközi renddel szembeni fellépését. Szerinte a normalitáshoz a biztonság helyreállítása, az emberek védelme, a foglyok szabadon engedése és a nemzetközi jog tiszteletben tartása kell. Zelenszkij azt is közölte, hogy Egyiptom, Törökország és India már konkrét javaslatokat tett a biztonságos hajózásra, Ukrajna ezeket elfogadja, és most Moszkva válaszára vár.
Az ENSZ-közgyűlésen Zelenszkij arról is beszélt, hogy az orosz hadsereg idén január és augusztus között 248 964 katonát vesztett. Azt állította, hogy Oroszország az idén valamivel több mint ezer négyzetkilométert foglalt el Ukrajnából, miközben ennek egy részét már visszavették. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton szólal fel az ENSZ Közgyűlésében, és a Biztonsági Tanácsban szerdán azt mondta, hogy Oroszország kész tárgyalni Ukrajna ügyében, de nem függeszti fel a „különleges katonai műveletet”.
Zelenszkij az ENSZ-ben azt is állította, hogy Vlagyimir Putyin Donald Trump amerikai elnöknek megígérte Donyeck megye elfoglalását. Az ukrán elnök szerint ez már legalább a tizenhetedik vagy tizennyolcadik ilyen ígéret volt, és Putyin legutóbb 2027. március 31-ére tolta el a cél elérését.
Forrás: Index
